Ökologikus növényalkalmazás és biodiverz zöldtető kialakítása a budapesti Green House irodaház tetőkertjénél

Balogh Péter István, Bede-Fazekas Ákos, Dezsényi Péter

(Korábbi, 30. számunk tartalmából)

Van egy új irodaház-kert Budapesten, ahol a hagyományos tájépítészeti elemek mellett jelentős hangsúlyt kapott az ökotudatos növényalkalmazás, és a jól ismert, homogén Sedum-zöldtető helyett biodiverz zöldtető készült. Az ingatlanfejlesztő cég nyitottsága mellett alapvető támogatást nyújtott a tervezőknek az a nemzetközi minősítési rendszer, amely sok egyéb szemponton túl az épületek környezetét is vizsgálja, magas pontszámokkal és rangos elismerésekkel díjazva a környezetet kímélő megoldásokat.

A Green House tetőkertjének 3D látványterve / 3D visualisation of the garden of Green House

A Green House tetőkertjének látványterve

Cikkünkben áttekintjük a „zöld építészetre” vonatkozó nemzetközi minősítési rendszereket, majd a Green House kertjének alapkoncepcióját és a növényalkalmazás koncepcióját ismertetjük.

Minősítési rendszerek a környezettudatos építésben

A BREEAM (BRE Environmental Assessment Method) Nagy-Britanniából származik, a kilencvenes évek elején kezdték kidolgozni. Az eredetileg csak a szigetország területén alkalmazható eljárás mára világszerte elérhetővé és a legszélesebb körben használt, piacvezető környezetvédelmi minősítési módszerré vált. Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti, és az építkezés befejezését követő minősítésből.

A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítési rendszert a kilencvenes évek végén az Egyesült Államokban dolgozta ki az U.S. Green Building Council. A minősítés során öt szempont alapján történik az értékelés: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, belső környezet minősége.

A német környezettudatos épületminősítési rendszer (DGNB) viszonylag későn, 2009-ben indult. A DGNB rendszer szemléletbeli különbsége a két angolszász rendszerhez képest, hogy egyenlő súlyozással kezeli a környezetvédelmi, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó követelményeket, valamint fontos szerepet kapnak az épület életciklusára vonatkozó kritériumok is. Az értékelés során figyelembe vett hat témakör: ökológia, gazdaságosság, szociokulturális és funkcionális minőség, technikai minőség, folyamat és helyszín minősége.

A környezettudatosság alapján minősítő rendszerek várhatóan egyre szélesebb körben elterjednek majd, az Európai Unióban alapkövetelménnyé válhat az állami beruházások (iskolák, kórházak stb.) környezettudatos épületminősítése – ahogy ez az Egyesült Királyságban már bevett gyakorlat. Emellett a piaci igény is nő a fenntartható megoldásokra, az olcsóbb és környezetbarát üzemeltetésre. A beruházók és fejlesztők ezen igényeknek való megfelelést demonstrálhatják a „környezettudatos épület” minősítés megszerzésével.
Budapesten már számos irodaház rendelkezik „környezettudatos” minősítéssel. Többek között BREEAM „nagyon jó” minősítést kapott a Váci Greens irodaház, BREEAM “kitűnő” minősítést az Eiffel téri Irodaház és a Gateway irodaház. LEED minősítést kapott az Infopark E épület, míg LEED „Platinumot” a Népliget Center irodaház.

A Green House és a LEED

A Green House irodaház Budapesten, Angyalföld megújuló negyedében, a Lehel téri csarnok közvetlen közelében található. Fejlesztője a svéd tulajdonú Skanska Magyarország, amely 1987 óta van jelen hazánkban mint a minőségi ingatlanfejlesztés egyik meghatározó képviselője. A ház építésztervezője a svéd White Architects és a magyar DPi Design Kft. A tájépítészeti terveket az s73 Kft. készítette. A zöldtetők növényanyagának tervezését és kivitelezését – a kert kivitelezésével együtt – a Deep Forest Kft. végezte.
A tervezési folyamat – párhuzamosan a LEED minősítési folyamattal – 2010-ben kezdődött; a tájépítész tervezők a legelejétől kezdve részt vettek a munkában és a LEED pontozási útmutató kertekre, zöldfelületekre vonatkozó javaslatait szem előtt tartva fogalmazták meg a tájépítészeti koncepciót. Így figyelembe vették a Fenntartható helyszín/környezet (Sustainable Site) fejezet környezetminőségi (levegő- és fényszennyezés), csapadékvíz-visszatartási, valamint a hőszigethatás csökkentésre és a dísznövényválasztásra vonatkozó előírásait. Eközben az építésztervezők és a minősített LEED szakértő által koordinált tervezőcsapat „minden fronton” sikerrel törekedett maximális pontszámokat elérni a szerkezet, az anyaghasználat és a gépészeti megoldások terén egyaránt. A Green House és kertje a LEED legmagasabb, "platinum" fokozatát nyerte el.
A LEED rendszer hazai elterjedése az épületekhez kötődő tájépítészeti munkák szakmán kívüli felértékelődését hozhatja magával, hiszen a megszerezhető fokozatok bármelyikének elnyeréséhez gyakorlatilag megkerülhetetlen, hogy minőségi kertépítészeti terv készüljön. További előny, hogy a LEED minősítésre pályázó épület-kert együttesekben a tájépítészek a megszokottnál szabadabban kísérletezhetnek az ökológiai adottságokra és folyamatokra alapozott koncepcióikkal – ez pedig ösztönzően hat majd az egyéb munkáikra is.

Tájépítészeti koncepció

A Green House tematika a koncepcióalkotás kezdetén egészen természetközeli irányba terelte a tájépítészeti vázlatterveket – az U alakú épület teljes belső
udvara egy „wetland” formájában jelent meg, amit egy körbefutó, helyenként duzzasztott patak és az azt övező pallóburkolatú sétány szervezett. A későbbi
szakaszban – tartva a hazánkban nem megszokott megoldások bizonytalan fenntartási, üzemeltetési feladataitól – a koncepció hagyományosabb irányt vett: nagyobb gyepfelületek, geometrikusabb formák, díszmedence jellemzik a végleges, megvalósult verziót, amelyben az új szemléletet a belső udvar és a tetőkertek növényalkalmazása képviseli.
A vezérszinten kialakuló kertrendszer hármas tagolást mutat. Az épület Lőportár utcai homlokzata előtt csaknem az egész hosszon teljes értékű zöldsáv húzódik, a változó magasságú, előre gyártott támfal a homlokzati, fém szerkezetű pergolához kapcsolódik, amelynek közeiben öt fa áll. A terasz kompozit pallóburkolatú. A Kassák Lajos utca felőli oldalon a kiselemes térkőburkolat végigfut a homlokzat előtt, majd befordul a bütühomlokzat elé, ahol kitölti a homlokzat és a gépkocsilehajtó közötti felületet.

A kert látványa a tetőteraszról / The view of the garden from the roof terrace

A kert látványa a tetőteraszról

Az épület három szárnyával határolt belső udvarán belső kert kap helyet. A kertet egy központi körmotívum szervezi. Ennek részei: burkolat a belső homlokzatok előtt (a homlokzatok és a „kör” között), amelyben egyedi beton ültetőkazetták vannak a falra futó növények, illetve „dézsák” a fák számára. Az északkeleti sarokban „Kis kert” alakul ki a burkolatok ölelésében.
A kert közepén kompozit pallóburkolatú, alacsony kerti lámpáktól övezett, „lebegő sétány” fut a hátsó kertrész felé – és osztja két részre a kertet. A hátsó kertben
két szabadtéri találkozó-, dolgozópavilon csatlakozik az úthoz. A kert nyugati oldalán a „kör” vízmedence formájában zárul, leülésre alkalmas lépcsőkkel.
A medencéhez előre gyártott beton szerkezeten ülő acél kültéri pavilon kapcsolódik árnyékolóval és vízarchitektúrával. A vízarchitektúra teljes vízgépészete a kültéri dolgozóegység beton alépítményében kapott helyet. A medence és a pallóút között „nádas” található vízparti vagy vízpartjelző növényekkel. A körmotívum keleti oldalán gyepes-ligetes, hullámos pihenőfelület található árnyékolókkal, leülési lehetőségekkel és egy újabb pavilonnal. Az enyhén hullámos gyepfelszínen három fa, két mesterséges árnyékoló vitorla és három különleges pad jelenik meg. A hátsó kert változatos növénykiültetésével, védett pozíciójával kellemes tartózkodótérré válik. A belső kertből érkező pallósétány két újabb kültéri egységet fűz fel. A kerítés mentén intenzív takarónövényzet, középmagas és magas cserjék, valamint ligetes faültetés jellemzi.

/a cikk teljes terjedelmében, táblázatokkal és gazdag képanyaggal lapunk 30. számában olvasható/

Címkék: , ,

Hozzászólások lezárva.