Pécs, az EKF és a tájépítészet

Balogh Péter István, Mohácsi Sándor

Pécs történelmet ír azzal, hogy Magyarország első európai kulturális fővárosa lehet. És történelmet ír azzal is – és itt hadd legyünk szakmailag elfogultak – hogy hazánkban eleddig példátlan módon és mértékben látott hozzá városi szabadtereinek megújításához. És az a tény, hogy mindezt szisztematikusan, az építész - tájépítész szakmával szoros együttműködésben, országos, nyílt tervpályázatok formájában indította el, és ezek eredménye alapján vezényli le, magasan fölé helyezi a „pécsi modellt” az általános magyar köztérfejlesztési gyakorlatnak. A gondos előkészítés után kiírt tervpályázatok színvonalas anyagai, a győztesek és díjazottak tervei, gondolatai képezik alapját a 4D 16. számának.

Előzmények

Pécs azt, hogy elnyerhette a címet, más tényezők mellett jól előkészített pályázatának is köszönheti, amelyben kiemelt szerepet kapott a városfejlesztés, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, velük segítve elő a város megújhodását és részben gazdasági fejlődését is. Pályázatában Pécs – az európai finanszírozási rendszer sajátosságait kihasználva – jelentős új beruházásokat határozott el, amelyek az „öt kulcsprojekt” néven vonultak be a köztudatba. Ezek egyike a „Közterek és Parkok újjáélesztése”, amelynek keretében – nagyrészt uniós forrásból származó pénzek felhasználásával – nemcsak a turisták által látogatott belvárosi, frekventált területek megújítását tűzte ki célul, hanem a decentrumok (Uránváros, Kertváros, Meszes) fejlesztését is.

A rendszerváltozás során a pozíciójából sokat vesztő – és gazdasági értelemben magára még mindig nem találó – térségben a város fejlesztési lehetőségei beszűkültek. Az évek során olyan beruházási hiány halmozódott fel Pécsett, amelynek nyilvánvaló jeleit az elavult, sokszor elhanyagolt, modern értelemben vett városiasságot nélkülöző közterületein lépten-nyomon észlelhetjük. A folyamat eredményeképpen olyan településszerkezet alakult ki (miként sok más városban is), ahol kevés a találkozási helyként szolgáló közterület: a terek legnagyobb részét a gépjárműforgalom igényei szerint alakították ki, vagy alakították át. A kezdeti stádiumban lévő forgalomcsillapítás tárgyi eszközei esetlegesek és kevéssé esztétikusak, mint ahogy a meglévő kevés utcabútor sem áraszt egyedi és vonzó képet. Pécsett a kulturális rendezvények köztéri jelenléte hagyománynak tekinthető, a közterületek jelen állapota azonban általánosan leromlott, a terek némely esetben alkalmatlanok a nekik szánt funkciókra, illetve a funkciók meghatározása bizonytalan. Ezért szükséges a terek rendszerének újragondolása és megújítása azzal a céllal, hogy alkalmassá váljanak az Európa Kulturális Fővárosa-eseménysorozat megrendezésére. A program által kitűzött célok megfelelő választ adnak a problémák kezelésére. A közösségi terek „visszaszerzése” alkalmassá teszi a várost a kulturális események befogadására, így a kultúra és a közönség kapcsolatának erősítésére.

A „Közterek és Parkok újjáélesztése” kulcsprojekt átfogó céljai

Közösségépítés, a közterületi kulturális élet fejlődésének elősegítése

A zöldfelületek és közterületek minőségi fejlesztésével és funkcióinak kiteljesítésével olyan terek jöjjenek létre, ahol kulturális események megrendezése méltó színvonalon biztosítható, továbbá amelyek vonzóak a városlakók számára, ahová „érdemes kimenni”. Pécs éghajlati adottságai lehetővé teszik, hogy a szabadtéri közösségi terek márciustól novemberig az emberi találkozások és kommunikáció meghatározó terévé váljanak. Cél, hogy a felújított terek „agóra-funkciót” ellátva a közösségi élet helyszíneivé váljanak. A közterek városias jellegének erősítése A városiasság mértékét a település nagyságán túl meghatározza az épített környezet minősége, az épületek mérete és jellege, valamint a közterület hasznosításának módja. Annál városiasabb egy település, minél sokoldalúbban és minél többek által kihasználtak a terek. Az utcák és terek átalakításával olyan, elsősorban közösségi használat céljából kialakított tereket kell létrehozni, amelyek alkalmasak egy kulturális életére büszke város változatos közösségi és kulturális funkcióit befogadni.

Települési környezet minőségének javítása, a városra jellemző egyedi építészeti karakter megőrzése

A települési környezet a lakosság mindennapi életvitelének keretéül szolgál: a lehangoló, elhanyagolt települési környezet negatív hatással van az emberek mentalitására, biztonságérzetére. A program megvalósulásával mind a város épített környezete, mind a településterület zöldfelületei megújításra kerülnek. A növekvő zöldfelületnek, létrejövő új vizes felületek létrehozásával javítani kell a város mikroklímáját, csökkenteni a levegő szennyezettségét.

Turisztikai és gazdasági fejlődés

A kellemes, eleven és egészséges városi környezet hozzájárul a Pécsre látogató turisták elégedettségéhez, és közvetve a városban töltött átlagos tartózkodási idő meghosszabbodásához. A megújuló közterületek a turisták tipikus haladási irányából kieső településrészeket kötnek be a város idegenforgalmi területébe. Ezáltal szélesedik a város turisztikai kínálata, amely – a programkínálat hatékonyabb módszerekkel történő megismertetésével együtt – a városba érkező turistákat hosszabb maradásra ösztönzi.

Parkok fejlesztése, megújítása

Pécs város belterületén igen kevés az összefüggő zöldfelület, a városi és városrészi jelentőségű parkok területe. A parkok átalakításánál célul kell kitűzni, hogy minden korosztály számára vonzónak bizonyuljanak, és minél több embert csábítsanak a szabadba. A faállomány és a zöldterületek berendezéseinek javításával, pihenő funkciójuk erősítésével el kell érni, hogy a ma még nemigen használt városi zöldfelületek is parkként funkcionáljanak; rákerüljenek a lakosok mentális térképére.

Játszóterek

Az egyébként is szegényesen berendezett játszóterek száma jelentősen lecsökkent az európai uniós szabványok kötelezővé tételével Pécsett is, hiszen a szabványoknak nem megfelelő játszóterek jó részét modernizálási forrás hiányában egyszerűen leszerelték. A játszótérkultúra megreformálására, új és formabontó játszóterek kialakítására van szükség annak érdekében, hogy több korosztály számára vonzó játszótéri és szabadidős parkok jöjjenek létre.

Az EKF projekt keretében meghirdetett projekteknél általános elvárás, hogy az egyes pályázatokat ne önmagában, hanem az EKF céljainak figyelembe vételével fogalmazzák meg és ezen szempontok szerint kerüljenek értékelésre. [...]

/A cikk teljes terjedelmében lapunk 16. számában olvasható./

Címkék: , , ,

Hozzászólások lezárva.