Pécs – EKF városrész közterületeinek megújítása

A tervezéssel érintett terület revitalizációjának célja, hogy az ún. keleti városközpont bővítése nyomán az eddig nem méltó módon kezelt területek is megújuljanak, valamint méltó környezetet hozzunk létre az Európa kulturális fővárosa program 3 kulcsprojektje, – a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a pécsi konferencia- és koncertközpont illetve a Zsolnay Kulturális Negyed – számára.

A helyszín bemutatása

A történeti városmag – a fallal körülvett belváros – keleti irányú bővítése már a középkorban megkezdődött. A Budai-kaputól induló, Buda felé
vezető országút – a mai Király utca és a Felsővámház utca vonala – mellett sűrűsödtek a Budai külváros nagyrészt iparos lakosságának házai. Az új, szélesebb főút – a Zsolnay Vilmos utca megépítése után dél felé terjeszkedett tovább a városrész. A 20. század elejére a 48-as tér körül impozáns középületek épültek, a megindított nagyvárosias fejlesztéseket modern szellemű lakóházépítések követték a Z solnay utca mentén.
A Balokány mocsaras területét rendezték, városi strandot és közparkot alakítottak ki. A szocialista városépítés hasonlóan nagyszabású tervekkel akarta folytatni az építést, ezt azonban sajnos a régi városrész lebontásával kezdte meg. A tervezett beruházások megvalósításához azonban már nem volt elegendő pénz, a belvárost tehermentesítő keleti érintő út (Lánc utca) megépülését csak lassan követte a környező területek – változó városrendezési tervek szerinti – beépítése. Pécs a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került, a megrendült gazdaság miatt a koncepciózus városfejlesztést feladó lépésekre is rákényszerült, így épülhettek meg a városközpont bővítésére szánt területen oda nem illő létesítmények is (benzinkút, Penny Market, McDonalds). Kedvező volt viszont, hogy az egyre erősödő Pécsi Tudományegyetem két legdinamikusabban fejlődő kara, – a Jogi és a Közgazdaságtudományi – a 48-as tér körül pezsgő egyetemi központot hozott létre.
Az Európa Kulturális Fővárosa projekt megindulása új lendületet adott a Budai városrésznek. A sportpályák területére tervezett kulcsprojektek felértékelték a térséget. Megkezdődött a magántulajdonú nagy foghíjtelkek régóta húzódó beépítése, és több befektető keres további területeket projektjei megvalósításához.

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Közlekedés

A tervezési terület súlyvonalában halad a Zsolnay Vilmos utca, amely a 6-os főút városi szakaszaként is funkcionál. Bár a város déli részén megépült egy elkerülő út, a forgalmat jelentősen nem csökkentette. A Zsolnay utca – Lánc utca csomópont a város egyik legforgalmasabb kereszteződése, a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban jelentős torlódásokkal kell számolni. Sajnos 2010-ig csak egy déli tehermentesítő út megépítése prognosztizálható, a Sport és Alsóbalokány utcák között, így a Zsolnay Vilmos utca forgalma nem fog csökkenni.
A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont gépjárművel történő fő megközelítése új hátsó útról tervezett, de a Konferenciaés Koncertközpont a Zsolnay utca felől is elérhető lesz. A Zsolnay Kulturális Negyed feltárását várhatóan a jelenlegi bejáratok fogják biztosítani, csak kisebb változásokat eredményezhet a jelenleg folyó tervpályázat. A gyalogos közlekedésben meghatározó a belváros K-Ny irányú fő gyalogos tengelye (Ferencesek utcája – Széchenyi tér – Király utca), amelynek továbbvezetése az EKF városrész felé egyrészt a Felsővámház utca – Major utca vonalon, másrészt a korlátozott forgalmú Búza tér – Egyetem utca – 48-as tér – Universitas utca nyomvonalon tervezett. Az Universitas utca nyomvonalán, illetve meghosszabbításában a Balokány közparkjain át alakul ki a kulcsprojekteket felfűző gyalogos tengely. Pécs szabályozási terve a Király utca – Felsővámház utca – Zsolnay utca vonalában egy kelet–nyugat irányú, ebből pedig a Búza tértől a Sport utca felé egy észak–dél irányú kerékpárút létrehozását tartalmazza.

Tervezési feladat

Az egyes kulcsprojektek közvetlen környezetét az épületekkel együtt tervezik meg a tervpályázatok győztesei, de a tágabb környezet, valamint a történeti belváros és az EKF városrész összeköttetését biztosító közterület-rendszer revitalizációjához szükséges tervek elkészítése a 'Közterek és parkok újjáélesztése' elnevezésű kulcsprojekt keretében önálló tervezési feladat.
Pécs városfallal körülvett „magja” volt eddig a nagyobb események, városi ünnepek, koncertek, stb. szinte kizárólagos helyszíne. Az EKF-városrész megújulásával a városközpont mellett ez a terület is alternatívát tud kínálni a művelődésre, szórakozásra, pihenésre vágyóknak, akár minden igényt egyszerre kielégítve. A tervező feladata a Király utca, Pécs sétáló utcájának a Lyceum utcától a Búza térig történő gyalogos zónává való átalakítása is. Hosszú távú cél, hogy Pécs város főutcájának térfalai is néhány éven belül megújuljanak.
Az ún. 10-es tömbre és az ún. Zsolnay ház tömbjére már elkészültek az engedélyezési tervek. Ezek figyelembe vételével kell folytatni az Egyetem utca, az Ágoston tér, illetve a Felsővámház utca felé a közterületi hálózatot. A tervezési terület csomópontja, legmeghatározóbb része a 48-as tér közparkja, amelynek újjáfogalmazásával az Egyetem és a nagyprojektek összekapcsolása történhet meg.
A nagyprojektek környezetére nem terjed ki a tervezési feladat, ezekre a területekre a T udásközpont, illetve a Konferencia- és Koncertközpont tervezői készítenek tervet, megoldandó viszont a Balokány-ligeten átvezető gyalogos tengely kialakítása, illetve a Zsolnay utca járdáinak
megújítása. A tervezési terület keleti határa a Zsolnay Kulturális Negyed forgalmi csomópontja, amely a Kulturális Főváros kapujaként értelmezhető. Itt a csomópontra adandó javaslaton túl a Zsolnay-negyedet kiszolgáló parkoló kialakítása és megközelítése is tervezési feladat. A Felsővámház utca városi gyűjtőút szerepe továbbra is megmarad, sőt várhatóan erősödni fog, ennek figyelembe vételével kell a járdákon a gyalogosforgalom minél zavartalanabb vezetésére, az épületek kiszolgálására és a lehetséges helyeken a parkolásra megoldásokat adni.
A tervezési programban parkmegújítás, utcafelújítás, térrendezés egyformán szerepel, így a tervezőnek nem pusztán forgalomtechnikai kérdésekkel, a gyalogos- és a járműforgalom kezelésével, de szűkebb értelemben vett tájépítészettel is foglalkoznia kell. A feladat méretéből
adódóan nehezen kezelhető egységesen a terület, hiszen használata sem egységes, ebből adódóan jól elkülönülő térrészeket lehet meghatározni. Törekedni kell minden közterület megtervezése esetében a pécsi történeti hagyományokra, anyaghasználatra, a szükséges minőségű, de célratörően szűkszavú anyagok beépítésére, szem előtt tartva azt, hogy a projekt ténylegesen megvalósul, és nem ötletpályázatról van szó.
A tervezési program sokszínű, és összetett, úgy építésznek, mint tájtervezőnek, kertépítésznek is kihívás, hiszen a több mint 70 000 négyzetméternyi területen minden olyan feladatrész, igény előáll, mely mindhárom szakma együttműködésére és tudására igényt tart. A XXI. század köztereinél már alapszintű elvárás, hogy azok mindenki számára akadálymentesen és balesetmentesen legyenek használhatóak, a tervezési programnak maradéktalanul feleljenek meg, és ne csak a használhatóság, de az esztétika is egyenlően fontos szempont legyen a kialakításuk során. A tervezőnek a tervek elkészítésekor gondolnia kell arra, hogy a megvalósítás ütemezhető legyen. Az érintett terület megújítása európai uniós pályázati forrásból kerül megvalósításra. A beruházásra előirányzott forrás bruttó 1 500 millió Ft.

Eredmény

A pályázati kiírásra öt pályamunka érkezett be, és mind az öt pályamunka részletes bírálatra került. A pályamunkák egyértelműsítették, hogy a meglehetősen heterogén funkciókat igen nehéz feladat egy vizuálisan is összefüggő egységes rendszerbe szervezni. Nehezítette a feladatot az önmagában is összetett közlekedési rendszer olyan megoldása, amely minden részletében azonos színvonalú és a meglévő, megmaradó valamint a tervezett új környezeti elemekhez is megfelelő kapcsolatot realizál. [...]

A Búza tér és környéke az A+Építész Stúdió győztes pályaművéből

A Búza tér és környéke az A+Építész Stúdió győztes pályaművéből

Végeredmény

I. díj:

2. sorszámú pályamű
A+ Építész Stúdió Kft.
vezető tervezők: Kovács-Andor Krisztián, Tamás Anna Mária

II. díj:

3. sorszámú pályamű
vezető tervezők: Halas Iván, Baranyai Bálint
szakági tervező: Deák Adrienn
munkatársak: Pintér István, Lukács Árpád

Megvétel:

5. sorszámú pályamű
Apostroph Műterem Kft.
vezető tervezők: Orlovits Balázs, Nagy Andrea, Szobota Eszter
szakági tervezők: Balogh Andrea, Majoros Csaba, Ládonyi Ákos

[...]

/A cikk teljes terjedelmében, gazdag képanyaggal, a pályaművek műleírásaival és bírálataival lapunk 16. számában olvasható./

Címkék: , , , ,

Hozzászólások lezárva.