‘diplomaterv’ címkével ellátott bejegyzések

Zoo design – mikro-tájak és biodiverzitás

19:05

Fekete Orsolya

(Korábbi, 38. számunk tartalmából.)

Állatkertek tervezése során elsősorban élőhelyet tervezünk az állatoknak, mely higiénikus, biztonságos, komfortos és változatos; ugyanakkor egy intézménykertet is, egy bejárható rekreációs térrendszert a látogatók számára, mely harmonikus, informatív környezetben megélhető élményeket nyújt. Mindemellett az állatkert egy természetmegőrzési központ is, mely tudományos és ökológiai célkitűzéseknek megfelelően, a fenntarthatóság jegyében működik. Ez a hármas cél- és értékrendszer az állatkert felépítésében és célkitűzéseiben is megmutatkozik. Egymástól jól elkülönülő működési szisztéma jellemzi az állatkertet feltáró látogatói terek rendszerét, a fenntartói terek rendszerét, valamint az állatok életterét biztosító kifutók rendszerét. A három, eltérő tervezési elveket igénylő funkció viszonya meghatározza az állatkerti élményt és az intézmény működési struktúráját, s ezért vizsgálni kell az egyes állatkerti térrendszerek izolált működését és ezek összhangját is.

A legjellemzőbb állatkerti struktúrák

A legjellemzőbb állatkerti működésbeli struktúrák az úthálózat és a térrendszerek viszonyának függvényében

Napjaink állatkertjeinek legfontosabb célkitűzései a biodiverzitás megőrzése, a természetvédelmi nevelés és a természetvédelmi kutatások elősegítése. Ezek közül a zoo-design az ismeretterjesztésben, és a természeti nevelésben tud hatásos lenni azzal, hogy közérthetőbbé teszi az állatkertek üzenetét: a biodiverzitás megőrzésének jelentőségét. A ismeretterjesztő táblák nem elegendőek, az állatkert komplex küldetését a bemutatott állatok és életterük egysége reprezentálhatja hitelesen, ha az állatkerti látvány egyértelmű összefüggést mutat az állatfaj és természetes élőhelye között.

(tovább…)

Poplar Park

14:24

Posztindusztriális park a Lea folyó völgyében, London

Kaposi Nóra

A rendhagyó helyszínválasztás két éves londoni gyakorlati időmnek köszönhető, melynek során megragadott a hely szelleme, a folyamatosan épülő, előnyösen vagy előnytelenül, de mindenképpen dinamikusan változó városkép. A 2012-es olimpiai játékokra való felkészülés beruházások tömegét indította meg. A tervezett olimpiai park pedig egy legendásan elmaradott és szegény városrész, köznyelven az ’East-End’ területére kerül majd. Az olimpiai fejlesztések egyéb beruházásokat is a területre vonzanak, új városi alközpontok létesülnek, nagy lakóterületi fejlesztések kezdődnek. A tervezési terület London keleti részén a Lea folyó partján, Poplar városrészben található, ahol az olimpiai beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztések további nagymértékű változást hoznak.

Poplar Park posztindusztriális park - koncepcióterv

Poplar Park posztindusztriális park - koncepcióterv

A munka a terület történetének feltárásával, a várható városi fejlesztések, a zöldfelületi kapcsolatok, tájszerkezeti és ökológiai összefüggések, a tájhasználati módok, a terület jelenlegi állapota, környezetével való összeköttetése és a területre vonatkozó szabályozási javaslatok vizsgálatával kezdődött. Ezek ismeretében alkottam meg a koncepciót a volt gázgyári terület fejlesztésére az értékesnek ítélt épületek hasznosításával, és új kulturális, oktatási, szabadidős és zöldfelületi funkciók telepítésével.

(tovább…)

Gyula – Az egykori szigeterőd története és lehetséges jövőképe

14:23

Kiss Márta

A gyulai középkori téglavár sokak által jól ismert, mint a város egyik legfőbb jelképe. A vele szemközt épült Almásy kastélyról és parkjáról, illetve az ezeket egy egységbe foglaló, a Körös-ágakkal lehatárolt egykori szigeterődöt körülvevő palánkvárról azonban méltatlanul kevés szó esik, pedig a terület története tartogat még érdekes, izgalmas részleteket. Az egykori szigeterődöt körülvevő várárok medrének mélyedése még most is felfedezhető a vár környezetében. A terület bővelkedik műemlékekben. A legismertebb a már említett téglavár, közvetlenül mellette található a kör alaprajzú rondella, amely annak idején ágyútoronyként működött. A várépülettel szemben áll az Almásy kastély épülete, amely összeépült az egykori huszárvár kapuépítményével, a huszártoronnyal. A várárok felett ívelt át a Kis-híd, amely szintén műemlék, csakúgy, mint a híd mellett álló őrház, a Kapusház.

Gyula első okleveles említése 1313-ból való. Ekkor még Gyulamonostorának hívták a települést, fő jellegzetessége szerzetesháza volt. Fölemelkedését az a tény segítette, hogy Károly Róbertnek köszönhetően az itt lévő birtokok egy hatalmas uradalom központjává váltak. A térség fejlődésében meghatározó szerepet játszott Maróthi János macsói bán, aki valószínűsíthetően a vár építtetője. Az építkezés 1403 körül kezdődött, ezután több ütemben fejeződött be, majd a mohácsi vész utáni időkben vált a vár hadászati szempontból jelentőssé, ekkor 1528-29-ben megépült a huszárvár a várral szemközti területen, amely a lovaknak és a katonaságnak a szálláshelyéül szolgált. A következő fontos időszak a török harcok kora, ekkor az utolsó és leghíresebb várkapitány, Kerecsényi László 1561-ben a várépület felújításához kezdett. Ennek kapcsán maradt ránk egy fontos, értékes ábrázolás, a vár bővítési terve 1562-ből, amelyet Paolo Mirandola olasz hadmérnök készített. A terv szoros összefüggésben áll a jelenlegi fejlesztési tervekben megálmodottakkal, amelyre a cikk később tér ki. 1566-ban a törökök ostrom alá vették a várat, kilenc hét után el is foglalták, majd 1695-ig tartózkodtak Gyulán.

1720-ban Harruckern János György udvari hadtápszállító érdemeiért megkapta a gyulai uradalmat és a várat is az uralkodótól. 1723-ban felépíttette emeletes kastélyát a huszárvár területén. A várépületet átalakították gazdasági célokra, kívül gazdasági épületekkel építették körül, itt tartották a vármegye gyűléseit, pénztár, levéltár, serfőző és pálinkaház működött benne, valamint a földszinten börtön. Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építtette át, rajta órát helyeztek el, és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére Franz Anton Hillebrandt, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett.

A gyulai kastélykomplexum korbeli ábrázolása

A gyulai kastélykomplexum korbeli ábrázolása

Az akkori kertre vonatkozó egyetlen forrás az 1749-ben készült veduta-pár, amely a területet nyugatról és keletről ábrázolja. Mindkét képet Hueber Antal kapisztránus szerzetes rajzolta, aki Harruckern Ferenc békési főispán udvari papja volt. Az ábrázolások a geometria uralkodását hangsúlyozzák. A kastély homlokzata előtt egysornyi hímzéses parter, majd a következő teraszon keskeny sor boszké látható. A kertet körülvevő cölöpkerítés is ábrázolva van, és az egész együttest vizesárok veszi körül. Látható a rajzon egy palánkkal körülvett teknősbékás tó, oldalt pedig a cölöpökkel körbezárt vadaskertek.

Wenckheim Józsefné 1798-ban a leégett kastély helyére felépíttette az új kastélyt. Ennek központi részét kápolna foglalta el. 1801-ben ez az épület is a nagy gyulai tűzvész áldozata lett, amely szinte az egész várost elpusztította. Ezután gróf Wenckheim Ferenc hívására került Gyulára Id. Czigler Antal a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva mint urasági építőmester 60 éven át állt a Wenckheim család szolgálatában. Az új, késő copf stílusú kastély 1803-ban épült fel. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építették meg a kastély keleti oldalán. Almásy Dénes az épületet felújíttatta 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel.

/A cikk teljes terjedelmében lapunk 14. számában olvasható./

A budapesti Március 15. tér szabadtérépítészeti terve

16:55

Varga Dániel

A városi szabadterek megújítása, valamint az ezek közötti kapcsolatrendszer újragondolása a komplex város-rehabilitáció egyik kiemelten fontos és izgalmas feladata, annak érdekében, hogy egy adott városrész a történeti értékek megőrzésével a jelen kor emberének igényeihez és szükségleteihez igazodjon. A napjainkban zajló budapesti város-rehabilitáció egyik kiemelt helyszíne a pesti Belváros, ami jól tükröződik az utóbbi években a témában született tanulmánytervek, publikációk (melyek közül jónéhány a 4D korábbi számainak hasábjain jelent meg), illetve a területre kiírt pályázatok nagy számában.

Diplomatervem a belvárosi szabadtérrendszer egyik kiemelkedő elemének, a Március 15. térnek a szabadtérépítészeti újrafogalmazására vállalkozott. A tervezés során a történelem alakította szerkezettel, valamint a jelenlegi használati igénnyel kapcsolatban felvetődött kérdésekre egyaránt igyekeztem megfelelő szakmai választ adni. A tér geometriáját északon a Pesti Barnabás utca által meghatározott tengely, keleten a Váci utca vonala, délen a Duna utca által meghatározott tengely, nyugaton pedig a Pesti alsó rakpart határozza meg, s ez egyben a tervezési terület lehatárolása.

A Március 15. tér látványterve

A Március 15. tér látványterve

(tovább…)