Posts Tagged ‘diplomaterv’

Zoo design – micro-landscapes and biodiverity

07:05 PM

FEKETE Orsolya

(From previous issue No.38)

Designing a zoo primary means creating hygienic, safe, comfortable and diverse habitats for animals. At the same time zoo design focuses on an institutional garden, which functions as a walkable recreational spatial structure dedicated for the visitors by offering a harmonic, informative environment that provides livable experiences. Zoos are also sustainable nature conservation centers, led by scientific and ecological aims. These three most important principles mentioned above can be observed in the spatial structure and most important objectives of the zoos themselves. The structure of the visitor areas, the system of the maintenance areas and the system of the habitats are characterized by significantly different operating schemes. While the relations of these three designwise distinct spatial structures define the zoo experience and the operating system of the zoo, it is essential to analyze each spatial system by itself and also examine their harmony.

The most characteristic spatial and road structures in zoos

The most characteristic spatial and road structures in zoos

The most important objectives of the modern zoos are the conservation of biodiversity, to support green education and nature protection researches. From these aims, green education can be fostered the most by zoo design through making the message of zoos – the importance of preserving biodiversity – clear. Educational boards are not effective enough in this case. The complex mission of zoos can be credibly represented only by a coordinated unity of the displayed animals and their enclosures and only if the view of the enclosure shows unequivocal relation between the species and their natural habitats.

(more…)

Poplar Park

02:24 PM

Posztindusztriális park a Lea folyó völgyében, London

Kaposi Nóra

A rendhagyó helyszínválasztás két éves londoni gyakorlati időmnek köszönhető, melynek során megragadott a hely szelleme, a folyamatosan épülő, előnyösen vagy előnytelenül, de mindenképpen dinamikusan változó városkép. A 2012-es olimpiai játékokra való felkészülés beruházások tömegét indította meg. A tervezett olimpiai park pedig egy legendásan elmaradott és szegény városrész, köznyelven az ’East-End’ területére kerül majd. Az olimpiai fejlesztések egyéb beruházásokat is a területre vonzanak, új városi alközpontok létesülnek, nagy lakóterületi fejlesztések kezdődnek. A tervezési terület London keleti részén a Lea folyó partján, Poplar városrészben található, ahol az olimpiai beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztések további nagymértékű változást hoznak.

Poplar Park posztindusztriális park - koncepcióterv

Poplar Park posztindusztriális park - koncepcióterv

A munka a terület történetének feltárásával, a várható városi fejlesztések, a zöldfelületi kapcsolatok, tájszerkezeti és ökológiai összefüggések, a tájhasználati módok, a terület jelenlegi állapota, környezetével való összeköttetése és a területre vonatkozó szabályozási javaslatok vizsgálatával kezdődött. Ezek ismeretében alkottam meg a koncepciót a volt gázgyári terület fejlesztésére az értékesnek ítélt épületek hasznosításával, és új kulturális, oktatási, szabadidős és zöldfelületi funkciók telepítésével.

(more…)

Gyula – Az egykori szigeterőd története és lehetséges jövőképe

02:23 PM

Kiss Márta

A gyulai középkori téglavár sokak által jól ismert, mint a város egyik legfőbb jelképe. A vele szemközt épült Almásy kastélyról és parkjáról, illetve az ezeket egy egységbe foglaló, a Körös-ágakkal lehatárolt egykori szigeterődöt körülvevő palánkvárról azonban méltatlanul kevés szó esik, pedig a terület története tartogat még érdekes, izgalmas részleteket. Az egykori szigeterődöt körülvevő várárok medrének mélyedése még most is felfedezhető a vár környezetében. A terület bővelkedik műemlékekben. A legismertebb a már említett téglavár, közvetlenül mellette található a kör alaprajzú rondella, amely annak idején ágyútoronyként működött. A várépülettel szemben áll az Almásy kastély épülete, amely összeépült az egykori huszárvár kapuépítményével, a huszártoronnyal. A várárok felett ívelt át a Kis-híd, amely szintén műemlék, csakúgy, mint a híd mellett álló őrház, a Kapusház.

Gyula első okleveles említése 1313-ból való. Ekkor még Gyulamonostorának hívták a települést, fő jellegzetessége szerzetesháza volt. Fölemelkedését az a tény segítette, hogy Károly Róbertnek köszönhetően az itt lévő birtokok egy hatalmas uradalom központjává váltak. A térség fejlődésében meghatározó szerepet játszott Maróthi János macsói bán, aki valószínűsíthetően a vár építtetője. Az építkezés 1403 körül kezdődött, ezután több ütemben fejeződött be, majd a mohácsi vész utáni időkben vált a vár hadászati szempontból jelentőssé, ekkor 1528-29-ben megépült a huszárvár a várral szemközti területen, amely a lovaknak és a katonaságnak a szálláshelyéül szolgált. A következő fontos időszak a török harcok kora, ekkor az utolsó és leghíresebb várkapitány, Kerecsényi László 1561-ben a várépület felújításához kezdett. Ennek kapcsán maradt ránk egy fontos, értékes ábrázolás, a vár bővítési terve 1562-ből, amelyet Paolo Mirandola olasz hadmérnök készített. A terv szoros összefüggésben áll a jelenlegi fejlesztési tervekben megálmodottakkal, amelyre a cikk később tér ki. 1566-ban a törökök ostrom alá vették a várat, kilenc hét után el is foglalták, majd 1695-ig tartózkodtak Gyulán.

1720-ban Harruckern János György udvari hadtápszállító érdemeiért megkapta a gyulai uradalmat és a várat is az uralkodótól. 1723-ban felépíttette emeletes kastélyát a huszárvár területén. A várépületet átalakították gazdasági célokra, kívül gazdasági épületekkel építették körül, itt tartották a vármegye gyűléseit, pénztár, levéltár, serfőző és pálinkaház működött benne, valamint a földszinten börtön. Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építtette át, rajta órát helyeztek el, és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére Franz Anton Hillebrandt, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett.

A gyulai kastélykomplexum korbeli ábrázolása

A gyulai kastélykomplexum korbeli ábrázolása

Az akkori kertre vonatkozó egyetlen forrás az 1749-ben készült veduta-pár, amely a területet nyugatról és keletről ábrázolja. Mindkét képet Hueber Antal kapisztránus szerzetes rajzolta, aki Harruckern Ferenc békési főispán udvari papja volt. Az ábrázolások a geometria uralkodását hangsúlyozzák. A kastély homlokzata előtt egysornyi hímzéses parter, majd a következő teraszon keskeny sor boszké látható. A kertet körülvevő cölöpkerítés is ábrázolva van, és az egész együttest vizesárok veszi körül. Látható a rajzon egy palánkkal körülvett teknősbékás tó, oldalt pedig a cölöpökkel körbezárt vadaskertek.

Wenckheim Józsefné 1798-ban a leégett kastély helyére felépíttette az új kastélyt. Ennek központi részét kápolna foglalta el. 1801-ben ez az épület is a nagy gyulai tűzvész áldozata lett, amely szinte az egész várost elpusztította. Ezután gróf Wenckheim Ferenc hívására került Gyulára Id. Czigler Antal a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva mint urasági építőmester 60 éven át állt a Wenckheim család szolgálatában. Az új, késő copf stílusú kastély 1803-ban épült fel. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építették meg a kastély keleti oldalán. Almásy Dénes az épületet felújíttatta 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel.

/A cikk teljes terjedelmében lapunk 14. számában olvasható./

A budapesti Március 15. tér szabadtérépítészeti terve

04:55 PM

Varga Dániel

A városi szabadterek megújítása, valamint az ezek közötti kapcsolatrendszer újragondolása a komplex város-rehabilitáció egyik kiemelten fontos és izgalmas feladata, annak érdekében, hogy egy adott városrész a történeti értékek megőrzésével a jelen kor emberének igényeihez és szükségleteihez igazodjon. A napjainkban zajló budapesti város-rehabilitáció egyik kiemelt helyszíne a pesti Belváros, ami jól tükröződik az utóbbi években a témában született tanulmánytervek, publikációk (melyek közül jónéhány a 4D korábbi számainak hasábjain jelent meg), illetve a területre kiírt pályázatok nagy számában.

Diplomatervem a belvárosi szabadtérrendszer egyik kiemelkedő elemének, a Március 15. térnek a szabadtérépítészeti újrafogalmazására vállalkozott. A tervezés során a történelem alakította szerkezettel, valamint a jelenlegi használati igénnyel kapcsolatban felvetődött kérdésekre egyaránt igyekeztem megfelelő szakmai választ adni. A tér geometriáját északon a Pesti Barnabás utca által meghatározott tengely, keleten a Váci utca vonala, délen a Duna utca által meghatározott tengely, nyugaton pedig a Pesti alsó rakpart határozza meg, s ez egyben a tervezési terület lehatárolása.

A Március 15. tér látványterve

A Március 15. tér látványterve

(more…)