‘helyi értékvédelem’ címkével ellátott bejegyzések

Gondoskodó helyi értékvédelem települési jó példái

23:16

Máté Klaudia

(Korábbi, 40. számunk tartalmából.)

Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul táji (beleértve a települési), kulturális és természeti értékeink ápolására, megőrzésére. A sikeres és harmonikus fejlesztések nem valósulhatnak meg örökségünk integrálása nélkül. A vidéki térségekben zajló, hagyományőrzésre irányuló folyamatok nem kizárólag az értékek védelmének célját szolgálják, identitást erősítő, közösségformáló erejük hosszú távon is érezhető. A táj és település folyamatos fejlődésének tükrében azonban jogosan vetődhet fel a kérdés, mi számít értéknek, hagyománynak, örökségnek? A meghatározást követően újabb és újabb kérdésekkel találhatjuk szemben magunkat az értékekkel kapcsolatban: hogyan, kivel és kinek védjük? A felsorolt értéktípusok védelmét különböző szinteken kell megvalósítani. Más eljárást kíván egy nemzetközi szinten számon tartott világörökségi terület, egy nemzeti szempontból is jelentős hungarikum és egy helyi jelentőségű védett fasor védelme. Jelen cikk a helyi szintű értékek védelmét célzó közösségi kezdeményezések jelentőségét és néhány jó példát mutat be. Az ország különböző területein különböző módszereket követve adtak válasz ezekre a kérdésekre. A folyamat nincs kőbe vésve, a cél viszont mindenhol ugyanaz: értékvédelem a közösséggel, a közösségért.

A hagyományos ökológiai tudás jelentősége

A tájban megjelenő értékek védelmével együtt figyelmet kell fordítani a tájhoz kötődő szellemi, kulturális értékek, mint például a tájban élő emberek, közösségek ökológiai tudásának, a hagyományos ökológiai tudásnak a megőrzésére is. A hagyományos ökológiai tudás összegzése mindannak a tudásnak, gyakorlatnak és hitnek, ami generációkon át ível a kultúra által és annak ismeretéről szól, milyen a kapcsolat az egyes élőlények között és ezek hogyan viszonyulnak a környezetükhöz. A hagyományos ökológiai tudás az ismeret egy olyan formája, ami dinamikus, tapasztalatokra épülő és alkalmazkodik a változásokhoz. A hagyományos ökológiai tudás nem más, mint az a több évtizedes személyes természeti, gazdálkodói tapasztalaton alapuló, de évszázados közösségi tudáselemeket is őrző, a társadalmi élet rítusaihoz is kötődő tudás. A helyi hagyományos ökológiai tudás hozzájárul a tájak védelméhez és lehetővé teszi a fenntartható tájgazdálkodás megismerését, mivel olyan elvekre és technikákra alapoz, amelyek segítségével meg lehet fogalmazni a kezelési feladatokat. Ehhez a helyi emberek tudása, a hagyományos eszköz- és tájhasználati módok és a hozzájuk kapcsolt, kulturálisan beágyazott és helyileg adaptált ökológiai tudás adhatja meg az alapot.

(tovább…)