Posts Tagged ‘közpark’

The future of public parks in Europe; the role of landscape architecture in design and research –

05:15 PM

Martin VAN DEN TOORN

(From previous issue No.35)

This article is based on a presentation at a conference on urban parks organized by the Hungarian Academy of Sciences and the Faculty of Landscape Architecture of Corvinus University in 2013. It is part of a series of three articles (see 1. and 2. articles in 4D No. 33 and 34) that gives a broad overview of the design of urban public parks in a European context. This article focuses on conservation and development of urban parks.
Three case studies of conservation and development are analyzed in the first part; the historic park of Stowe in the UK, the Afrikaanderplein in Rotterdam and the axis of the Louvre and Champs Élysées in Paris. In the three cases, a different approach to the historical situation has been developed that gives an idea of the scope and range of thinking in planning and design.

The development of the Louvre between 1190 and 1981

The development of the Louvre between 1190 and 1981
1: 1190 the Louvre as a castle outside the city walls, 2: 1380, 3: 1590 the castle of the Tuileries, 4: 1610, 5: 1640. 6: 1715, 7: 1848, 4 8: 1866, 9: 1981

In the second part the design means are analyzed to show how the concept of structure can enable new types of use while at the same time its historical character still remains. In the last part the focus is on the relation with research; structure and change, the concept of flexibility based on structure, the role of typology and design experiment in historic situations and problems.
One of the conclusions is that structure is a key concept in conservation and can be a basis for contemporary functions and use, instead of focus on the historical image. Applying these principles to the Városliget park at Budapest the idea could be to insert a new function in the park in the form of water conservation and add new uses to that. The design approach should focus not only this new function but also the park as an icon of the city both for local people and tourists.

(more…)

The future of public parks in Europe; the role of landscape architecture in design and research –

04:05 PM

Martin VAN DEN TOORN

(From previous issue No.34)

This article is based on a presentation at a conference on urban parks organised by the Hungarian Academy of Sciences and the Faculty of Landscape Architecture of Corvinus University of Budapest in 2013. It’s the second part of a series of three articles that gives a broad overview of the design of urban public parks in a European context. This article focuses on use, performance and design of public parks in Europe, from the origins of public parks in the 18th century. The variety of use starts from the issue of health, at first technical in the form of sanitation services and later on physical exercise and the outdoors.

Stadtpark, Hamburg The archetypical 'volkspark' designed by Schumacher

Stadtpark, Hamburg
The archetypical 'volkspark' designed by Schumacher

After WWII public parks become 'public green space' with a diversity of functions, forms and distribution in the urban landscape. The recent rise of the service economies in Europe has brought new roles and uses to public space in general and to public parks in particular. The relation between research and design is a key element. More research is needed especially for use and performance in the form of evidence-based research and post-occupancy evaluation.

(more…)

Magyar kertek Bécsben

10:37 AM

Jámbor Imre

Az ókori perzsa kertek négyzet vagy téglalap alakú területen épültek, amelyet fallal vettek körül és a fal mentén fákkal kereteztek. A kert területét általában egymást merőlegesen keresztező, pontosan a négy égtáj irányában épített csatornák osztották négy szabályos részre. A kert közepén, a csatornák metsződésében, négyzet alakú, nagy vízmedence volt. A csatornák a birodalom négy folyóját, a négy kertrész, színpompás virágokkal és illatos fűszernövényekkel beültetve, a termékeny földet szimbolizálta. A két, egymást metsző szimmetriatengelyre szerkesztett alaprajz a kert közepén egy harmadik, függőleges tengelyt is feltételezett, ami az éggel kapcsolta össze a földi világot. Az ősi perzsa pairi-daeza szó kerített, lehatárolt külső teret, vagyis kertet jelent. Innen ered a ’Paradiese’, azaz a paradicsom(kert) elnevezés, és a szimbolikus, transzcendens kerti struktúra, amit a keresztény és az iszlám kultúra is átvett és tovább örökített. Minden későbbi kor kertjei, a maiak is, valahol a pairi-daeza, az elveszett éden, a paradicsomkert utáni vágyból születtek, ahol az ember visszatalálhat az egykori, istenáldotta harmóniához a természettel, a világgal. Minden kert a természetről és az ember alkotó képzeletéről szól, ezért a végtelen és hatalmas táj mikrokozmosza, amiben megszülettünk, felnövünk és megöregszünk.
Mőcsényi Mihály kertjei is ilyen paradicsom-idézetek. A Kertészeti Tanintézetben hallgatója volt Ormos Imre kertművészeti szakszemináriumának. Kerttervei tetszettek Ormosnak, és ezért 1941-ben meghívta majdani tanársegédnek „arra az esetre, ha túléljük ezt a háborút”. 1945-ben Mőcsényi be is lépett a tanszékre, de ekkor már tudta, hogy fő tevékenysége, szakmai meggyőződéséből és saját elhatározásából, a tájrendezés diszciplínájának a létrehozása, kiművelése és az egyetemi oktatás, a tájépítész képzés fejlesztése lesz. E munkája mellett, vagy éppen azzal összhangban azonban kerteket is tervezett. Csaknem 100 megépült alkotása őrzi keze munkáját itthon és külföldön. A hazaiak közül a legismertebbek Budapesten a Feneketlen-tó körüli közpark, a Villányi úti ÉVM lakótelep lakókertjei, a margitszigeti Művész sétány, a Prométheusz park Szekszárdon, Komlón a bányász-lakótelep közkertje és közös használatú lakókertjei, Várpalotán közkertek és lakókertek, iskola- és óvodakert és saját, balatongyöröki kertje. Szakmai körökben mindegyik ismert, mindegyik mestermű és iskolapélda is egyben.
Külföldön a nemzetközi kertépítészeti kiállításokon épült Magyar kertek fémjelzik alkotói kvalitását, amelyekkel a kiállító nemzetek kertjei között minden esetben aranyérmet vagy ezüstérmet nyert: Hamburgban 1973-ban ezüst, Bécsben 1974-ben arany, Münchenben 1983-ban arany, Stuttgartban 1993-ban ezüstérmet. De bárhol is épültek azok, a magyar kertművészet jó hírnevét öregbítették, és egyben segítették a hazai tájépítészet európai kapcsolatainak erősítését.
Ennyi siker és alkotói elismerés akár elég is lenne egy kreatív és gazdag tervezői életmű kiteljesüléséhez. De Mőcsényi Mihály nem pihent meg ezeken a babérokon. Az utóbbi húsz évben, azaz hetvenes-nyolcvanas éveiben is több kerttervet készített, amelyek közül talán itthon kevéssé ismertek a Bécsben megépült közkertjei, szám szerint négy alkotás. Ezek is magyar kertek, ha nem is kiállítási versenymunkák. Ezeket szeretném itt bemutatni, és megpróbálni felfedezni, megtalálni bennük az általános vonást, a lényegi karakter-jegyeket, a térkompozíció közös jellemzőit, amik fémjelzik a tervező szándékát, felfogását a térről, kertről és annak funkciójáról, használatáról és a kertet használó emberről.
A négy bécsi közkert különböző feltételek mellett és más-más adottságú területen létesült. Közös jellemzőjük a hasonló területnagyság és a közhasználat, illetve a közös használatú lakókert-funkció. A négy közül az egyik időközben átépült, mert a területén mélygarázst építettek. Három kert azonban az eredeti tervek szerinti megformáltságban ma is látogatható.

Barankapark-Helerwiese (Belgradplatz)

A kert többszintes beépítésű lakóterületen, egy önálló tömb területén épült. Minden oldalán lakóutca, illetve egy gyűjtőút határolja. Szigetszerűen úszik a viszonylag sűrű, zárt és magas beépítésű lakóterületen. A kert területe kereken 5000 m2. Nevét a tömb területén egykor álló csokoládé- és cukorkagyár tulajdonosairól, Baranka Máriáról és a Heller testvérekről kapta. A lényegében üres, csak néhány idős fával benőtt egykori gyárterület helyén lakóterületi közkert tervezésére a megbízást Mőcsényi Mihály 1990-ben kapta. Alig két évre rá megépült a kert. Az azóta eltelt idő, csaknem 20 év alatt a telepített növényzet megerősödött, és ma a kert az érett állapotát mutatja, csak néhány, időközben elhasználódott játszóeszközt cseréltek közben újra.

A Belgradeplatz kertépítészeti előterve

A Belgradeplatz kertépítészeti előterve

(more…)

Poplar Park

02:24 PM

Posztindusztriális park a Lea folyó völgyében, London

Kaposi Nóra

A rendhagyó helyszínválasztás két éves londoni gyakorlati időmnek köszönhető, melynek során megragadott a hely szelleme, a folyamatosan épülő, előnyösen vagy előnytelenül, de mindenképpen dinamikusan változó városkép. A 2012-es olimpiai játékokra való felkészülés beruházások tömegét indította meg. A tervezett olimpiai park pedig egy legendásan elmaradott és szegény városrész, köznyelven az ’East-End’ területére kerül majd. Az olimpiai fejlesztések egyéb beruházásokat is a területre vonzanak, új városi alközpontok létesülnek, nagy lakóterületi fejlesztések kezdődnek. A tervezési terület London keleti részén a Lea folyó partján, Poplar városrészben található, ahol az olimpiai beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztések további nagymértékű változást hoznak.

Poplar Park posztindusztriális park - koncepcióterv

Poplar Park posztindusztriális park - koncepcióterv

A munka a terület történetének feltárásával, a várható városi fejlesztések, a zöldfelületi kapcsolatok, tájszerkezeti és ökológiai összefüggések, a tájhasználati módok, a terület jelenlegi állapota, környezetével való összeköttetése és a területre vonatkozó szabályozási javaslatok vizsgálatával kezdődött. Ezek ismeretében alkottam meg a koncepciót a volt gázgyári terület fejlesztésére az értékesnek ítélt épületek hasznosításával, és új kulturális, oktatási, szabadidős és zöldfelületi funkciók telepítésével.

(more…)