‘közterület megújítás’ címkével ellátott bejegyzések

Pécs – EKF városrész közterületeinek megújítása

12:00

A tervezéssel érintett terület revitalizációjának célja, hogy az ún. keleti városközpont bővítése nyomán az eddig nem méltó módon kezelt területek is megújuljanak, valamint méltó környezetet hozzunk létre az Európa kulturális fővárosa program 3 kulcsprojektje, – a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a pécsi konferencia- és koncertközpont illetve a Zsolnay Kulturális Negyed – számára.

A helyszín bemutatása

A történeti városmag – a fallal körülvett belváros – keleti irányú bővítése már a középkorban megkezdődött. A Budai-kaputól induló, Buda felé
vezető országút – a mai Király utca és a Felsővámház utca vonala – mellett sűrűsödtek a Budai külváros nagyrészt iparos lakosságának házai. Az új, szélesebb főút – a Zsolnay Vilmos utca megépítése után dél felé terjeszkedett tovább a városrész. A 20. század elejére a 48-as tér körül impozáns középületek épültek, a megindított nagyvárosias fejlesztéseket modern szellemű lakóházépítések követték a Z solnay utca mentén.
A Balokány mocsaras területét rendezték, városi strandot és közparkot alakítottak ki. A szocialista városépítés hasonlóan nagyszabású tervekkel akarta folytatni az építést, ezt azonban sajnos a régi városrész lebontásával kezdte meg. A tervezett beruházások megvalósításához azonban már nem volt elegendő pénz, a belvárost tehermentesítő keleti érintő út (Lánc utca) megépülését csak lassan követte a környező területek – változó városrendezési tervek szerinti – beépítése. Pécs a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került, a megrendült gazdaság miatt a koncepciózus városfejlesztést feladó lépésekre is rákényszerült, így épülhettek meg a városközpont bővítésére szánt területen oda nem illő létesítmények is (benzinkút, Penny Market, McDonalds). Kedvező volt viszont, hogy az egyre erősödő Pécsi Tudományegyetem két legdinamikusabban fejlődő kara, – a Jogi és a Közgazdaságtudományi – a 48-as tér körül pezsgő egyetemi központot hozott létre.
Az Európa Kulturális Fővárosa projekt megindulása új lendületet adott a Budai városrésznek. A sportpályák területére tervezett kulcsprojektek felértékelték a térséget. Megkezdődött a magántulajdonú nagy foghíjtelkek régóta húzódó beépítése, és több befektető keres további területeket projektjei megvalósításához.

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Közlekedés

A tervezési terület súlyvonalában halad a Zsolnay Vilmos utca, amely a 6-os főút városi szakaszaként is funkcionál. Bár a város déli részén megépült egy elkerülő út, a forgalmat jelentősen nem csökkentette. A Zsolnay utca – Lánc utca csomópont a város egyik legforgalmasabb kereszteződése, a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban jelentős torlódásokkal kell számolni. Sajnos 2010-ig csak egy déli tehermentesítő út megépítése prognosztizálható, a Sport és Alsóbalokány utcák között, így a Zsolnay Vilmos utca forgalma nem fog csökkenni.
A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont gépjárművel történő fő megközelítése új hátsó útról tervezett, de a Konferenciaés Koncertközpont a Zsolnay utca felől is elérhető lesz. A Zsolnay Kulturális Negyed feltárását várhatóan a jelenlegi bejáratok fogják biztosítani, csak kisebb változásokat eredményezhet a jelenleg folyó tervpályázat. A gyalogos közlekedésben meghatározó a belváros K-Ny irányú fő gyalogos tengelye (Ferencesek utcája – Széchenyi tér – Király utca), amelynek továbbvezetése az EKF városrész felé egyrészt a Felsővámház utca – Major utca vonalon, másrészt a korlátozott forgalmú Búza tér – Egyetem utca – 48-as tér – Universitas utca nyomvonalon tervezett. Az Universitas utca nyomvonalán, illetve meghosszabbításában a Balokány közparkjain át alakul ki a kulcsprojekteket felfűző gyalogos tengely. Pécs szabályozási terve a Király utca – Felsővámház utca – Zsolnay utca vonalában egy kelet–nyugat irányú, ebből pedig a Búza tértől a Sport utca felé egy észak–dél irányú kerékpárút létrehozását tartalmazza.

(tovább…)

Pécs város központjának megújítása

08:00

A tervezési terület a történelmi belváros teljes észak-déli tengelye a Rákóczi út és az Aradi vértanúk útja között. Az így megújuló terület segítségével a történelmi belváros déli határától (Kossuth tér) az észak-nyugati határáig (világörökségi zóna és „Múzeum utca”) egy kiterjedt, megújult közterületi hálózat jöhet létre.

A helyszín adottságai

A Széchenyi tér a város jelképe, szíve, közigazgatási, idegenforgalmi központja. A legkedveltebb szabadtéri rendezvény-helyszín, szinte minden hétvégén zajlik valamilyen esemény itt: hangverseny, fesztivál, vásár, verseny, vagy tüntetés, de ezek nélkül is mindig forgalmas hely, a fő gyalogutak fókuszaként a városlakók találkozóhelye, a turista-útvonalak kiinduló- és érkezési pontja. A tér kapcsolja össze a világörökségi területet és a „Múzeum utcát” a belváros más turisztikai területeivel, a Király utcán keresztül a majdani EKF városrésszel és a Zsolnay Kulturális Negyeddel.
A középkorban még két kisebb tér a török hódoltság pusztításai után nyerte el megközelítőleg mai nagyságát. Az egykori piactér mai térfalai a 20. század elején véglegesedtek. Ekkor még az egyenletesen lejtő, csaknem teljesen rendezetlen felszínt ferdén átszelte a Kaposvári-forrásból eredő kis vízfolyás, és két díszes kút biztosította a környék jó ivóvizét. A piac megszűntekor merült fel először a tér modernizálásának igénye, amely végül Körmendy Nándor tervei alapján valósult meg 1932-ben.

A Széchenyi tér az 1930-as évek elején

A Széchenyi tér az 1930-as évek elején

A korszellemet tükrözően a gépjárműforgalmat a tér mindkét oldalán leválasztották, a nagy kiterjedésű teret – az architektúrát követő – jó arányú térrészekre osztották. Teraszosítással a középső részt kisebb lejtéssel használhatóbbá, a szint süllyesztésével zárttá tették, és itt, a Szentháromság-szobrot hangsúlyosan kiemelve hoztak létre egy városi díszteret. Mindenhol helyi anyagokat alkalmaztak, felhasználva a tér átépítésével egy időben felszámolt balokányi temető sírköveit is a belső térrész burkolására. Több, a korra jellemző műalkotást komponáltak egységbe a téralakítással, mint a szerb megszállás alóli felszabadulás örökmécsesét, és a két pécsi honvédezred emlékművét. 1956-ban állították fel Pátzay Pál jelképpé vált Hunyadi-szobrát a középső térrész dél-keleti sarkában a nándorfehérvári diadal 500. évfordulójára. Azóta fontos találkozási, helymeghatározási pont lett a városlakók számára, fogalommá vált a „ló fara alatt” kifejezés. A téren helyezkednek el a város legfontosabb közintézményei: a Városháza, a Megyeháza és a Városi B íróság mellett többek között a Régészeti Múzeum, a Nagy Lajos Gimnázium, a Művészetek Háza és a Nádor Szálloda. Lakások jelenleg csak a tér alsó szélén álló két épület emeletén vannak.
A téren az átmenő forgalom csak a taxik és buszok számára engedélyezett, de a behajtás és a parkolás korlátozás nélküli. Az elválasztott rendszerű útfelületeken, és a dzsámi előtt fizetőparkolókat üzemeltetnek. Az átépítés legfontosabb kérdése a közlekedési rendszer átalakítása. A Király utcán és a Ferencesek utcáján kívül a Széchenyi tér teljes területén és az Irgalmasok utcájában is a gyalogos valamint a kerékpáros forgalom lesz elsődleges. Megszűnik a megállás és a parkolás, álló járművek csak időszakosan, az engedélyezett kiszolgálás idejéig tartózkodhatnak a területen. Az üzletek árufeltöltése várhatóan a reggeli és az esti órákra lesz korlátozva. A gépkocsik elhelyezésére 2010-re csaknem 300 férőhellyel megnyílik a Kossuth téri mélygarázs.
A zöldfelületek is elavultak, a pihenőtéren a kisebb cserjék mellett egynyári kiültetések a jellemzők, a dzsámi körül elöregedett cserjeállomány van. A Városházával szembeni díszkertben az erőteljes gömbkőrisek árnyékában nehezen kezelhető a díszkert, a felső térrész épületei előtt húzódó fasor egyes egyedei elöregedtek.

(tovább…)

Pécs – Megyer városrész központi területének és kapcsolódó közterületeinek rendezése

15:42

Megyerváros – mint Dél-Pécs városrész központja – főterének a mai igényeknek megfelelő átalakítása; mely során a tervező tekintettel van a lakótelep egységes arculatára, történelmi és városfejlődésben játszott szerepére, jelentőségére

A helyszín adottságai

A Pécs – Megyer városrész az 1970-es évek közepétől a 1980-as évekig épülő lakótelep, mely jelenleg 50 ezer ember számára biztosít otthont. A városrész mértani központja az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ épületegyüttese. Itt találkoznak a városrész fő gyalogos útvonalai, melyek összegyűjtik a lakótelep gyalogosforgalmát és ezek mentén koncentráltan helyezkednek el a lakótelepet ellátó szolgáltató létesítmények. Ezek a tengelyek, délre a Csontváry utca a Napliget irányába, keletre az Esztergályos János utca a FEMA Áruház irányába és északra a Diána téri piac felé.

Megyer városrész látványterve a Garten Stúdió Kft. II. díjas pályaművéből

Megyer városrész látványterve a Garten Stúdió Kft. II. díjas pályaművéből

A tervezési terület Megyer városrész központja, mely a történelmi városmagtól déli irányban elhelyezkedő lakótelep magja. A városrész-központ a Csontváry utca, illetve a környezetében elhelyezkedő lakóépületek által körülölelt közterületek. A terület városrészközponti szerepkörét erősíti a Nevelési Központ, mint oktatási intézmény, valamint a városrészt kiszolgáló egyéb intézményi és kereskedelmi funkciók. A terület épületeinek állapota a város más területeihez viszonyítva átlagosnak mondható, közterületei erősen lelakottak. Az utcabútorok jelentős része felújításra szorul, egyes elemei jelenlegi állapotukban kifejezetten veszélyesek. Zöldfelületein értékes, megnőtt növényállomány található, mely a gondozás hiánya miatt elvadult, helyenként túlburjánzott. A felhagyott buszpályaudvar területe alulhasznosított, néhány gépjármű-tulajdonos állandó parkolásra használja. A tervezési terület határát alkotó épületekben virágzó és sokszínű kiskereskedelmi egységek találhatóak. A lehatárolt, de a tervezési területet körülölelő, tágabban is értelmezett terület legfőbb értéke a jelentős nagyságú zöldfelület. A nehéz megközelítés és az alvóváros jelleg miatt Kertváros nem bír különösebb vonzerővel, nem rendelkezik olyan hívogató funkciókkal, vagy karakterrel, amely ide vonzaná akár a város többi részén élő lakosságot, akár a turistákat. De még saját lakói számára sem tartogat a hétköznapi általános funkciókon kívül egyéb olyan tevékenységre alkalmas létesítményeket, amely a városrészt pezsgő élettel töltené meg.
A tervezési terület gyalogosforgalmára két fő irány jellemző, egy észak-déli és egy kelet-nyugati. Északi irányba a Maléter Pál úti buszmegálló és Kertváros északi részének lakóépületei, illetve a Diana téri piac jelentik a gyalogos közlekedés célirányát. A piac és környezete a városrész egyetlen jelentős élelmiszerpiaca, körülötte kisboltok, orvosi rendelő és gyógyszertár találhatóak. Déli irányba a Nagy Imre úti buszmegálló és Kertváros déli részének lakóépületei, illetve a tervezési terület e részén kialakult szolgáltató egységek (SPAR, kisvendéglők, zöldséges) indukálják a gyalogosforgalmat.
Kertvárosban, a városrész megépültével jórészt egy időben jelentős növénytelepítés is történt a lakóépületek, parkolók és utak mentén. Az állomány nagy része meg is maradt, ennek köszönhetően a fák mára kiterjedt lombkoronával rendelkeznek, és többnyire összenőtt növénycsoportokat alkotnak. Ez a nagy mennyiségű növényzet egyrészt kellemes klímát biztosít a lakások és intézmények számára, és jelentős kondicionáló felületet ad a déli városrésznek, másrészt viszont járhatatlanná tesz gyalogutakat, ránő az épületek homlokzatára, a cserjeállomány rendezetlen, átláthatatlan zugokat képez a parkokban és a házak között.

(tovább…)

Pécs – Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése

15:28

Uránváros, illetve az Uránbányász tér és környezetének, mint Nyugat-Pécs főterének a mai igényeknek megfelelő átalakítása, rendezése, mely során a tervező tekintettel van Uránváros egységes arculatára, történelmi és városfejlődésben játszott szerepére, jelentőségére

A helyszín bemutatása

Pécs a szocializmus idején jelentős politikai, társadalmi és gazdasági szerepet töltött be. A város gazdag történeti öröksége, felsőoktatási intézményei, múzeumai és az itt élő művészek tevékenysége nyomán a Dél-Dunántúl kulturális központja is lett. Emellett magán viselte a szocialista városfejlődés meghatározó jegyeit: a szén-, majd uránbányászat és az erre épülő szolgáltató szektor extenzív növekedését, melynek lakosságnövelő és koncentráló hatása a nyolcvanas évek közepéig tartott. A növekvő város először a határain fekvő kistelepüléseket olvasztotta magába, majd elsősorban a bányászatban dolgozók tömeges lakásigényének kiszolgálására, a korábban nem hasznosított peremterületeken emelkedtek több hullámban új lakótelepi városrészek – köztük Uránváros is.

Az Uránbányász tér látványterve a Lépték-Terv Kft. pályaművéből

Az Uránbányász tér látványterve a Lépték-Terv Kft. pályaművéből

Uránváros Pécs történelmi városmagjától nyugati irányban elhelyezkedő lakótelep, mely 1955 és 1974 között épült. A városrész Nyugat-Pécs alközpontja, amelyet családi házas, és egykori szőlőskertekből lakóterületté vált városrészek vesznek körül. A városrészközponti szerepkört erősíti a szolgáltató funkciók magas reprezentáltsága, az épületek magassága, tömege. Uránváros elhelyezkedése, fekvése és földtani adottságai miatt lett a lakótelep-építés egyik frekventált területe. A városrész a Makár domb déli lábánál viszonylag kis lejtésű területen helyezkedik el. Uránváros az egykori munkahely, a lakótelep létrejötte előtt már kialakult történelmi városközpont és az akkori kor meghatározó közlekedési módjának tekintendő vasút által bezárt háromszögben található. Gerincút-hálózata egy fordított „T” alakot formál. A városrész kapujának az Ybl Miklós utca északi torkolata tekinthető, mely egyenesen bevezet a városrész központjába. Az úthálózat, valamint az itt levő egyedi épületek két nagyságrendileg hasonló méretű teresedést határolnak le. Ezek a terek képezik a városrész és egyben Nyugat-Pécs központját. Az Ybl Miklós utca nemcsak bevezető út U ránvárosba, hanem egyben választóvonal is. Az utcától nyugatra a hagyományos építésű lakóépületek dominálnak, keletre pedig a házgyári technológiával készült épületek a meghatározóak. A kvázi főtér presztízse, a városi szövetben való jelentősége az 1990-es évek második felére lecsökkent. Ennek egyik fő oka, hogy az Uránváros nyugati végében egymás után nyílt meg több bevásárlóközpont, áruház, melyekkel szemben a főtér kis és közepes kereskedelmi egységei nehezen tudták felvenni a versenyt. A tér funkciói fokozatosan megváltoztak, és ma már a kereskedelem helyett a szolgáltató egységek (vendéglátó egységek, rekreációs egységek, pénzintézetek, stb.) dominanciája jellemzi.

(tovább…)

Pécs – Tettye városrész közterület megújítása

12:11

Tettye városrész közterületeinek és közhasználatú területeinek megújítása.
A rekreációs célokat szolgáló Tettye park és az ide vezető gyalogos kapcsolatok kialakítása.

A helyszín bemutatása

A Tettye az egyik legérdekesebb városrésze Pécsnek, fekvése gyönyörű, közel van a belvároshoz. Ennek ellenére a turisták nem fedezték fel a területet, mert a belvárosból nem vezet a Tettye irányába esztétikus, felújított, a gyalogosforgalom számára kedvező közlekedési útvonal. A város idegenforgalmának fellendítése érdekében szükséges a városrészbe, illetve a városrészen keresztül esztétikus gyalogosövezetek kialakítása, amely lehetőséget biztosít a turisták számára a terület felfedezésére, valamint a Mecseki Parkerdő megközelítésére. A környék bekapcsolása az idegenforgalomba lehetővé tenné egy „grinzingi” típusú, vendéglátásra és turizmusra specializálódó helyi gazdaság kialakítását is.

Tettye városrész

Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a XV. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy I mre utca, Felsőmalom utca környéke – elsősorban az itt fakadó Tettye patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet „Malomszegnek” nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.
A Tettye városrész hosszú évtizedeken keresztül volt a város legelhanyagoltabb területe: szanálása több évtizeden keresztül napirenden volt, de szerencsére forráshiány miatt nem történt meg az ország egyik „történelmi külvárosának”, a török korban kialakult és településszerkezetét a mai napig megőrző városrésznek az elpusztítása. A fejlesztések azonban évtizedeken keresztül elkerülték. A rendszerváltást követően lassú, spontán rehabilitáció indult meg, amelynek keretében megkezdődött a városrész épületállományának megújulása. A kedvező folyamatok ellenére a településrész  lakossága még ma is nagyrészt idős és viszonylag szegény. A városkép jellegét megőrzendő igen szigorú szabályozási terv készült annak érdekében, hogy a városrész megújulása során a településkép megőrizze egyedi arculatát.

A Tettye

A Tettye

Tettye park

A park teljes területe 4,5 ha. A felső Tettye-fennsík délnyugati sarkán áll Szatmári György pécsi püspök XVI . század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja. J elenleg e romok között működik a tettyei szabadtéri színpad. A színpadhoz 250 férőhelyes nézőtér tartozik, mely jelenleg a nyári időszakban van felállítva. A park déli része alatt, a karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettye barlang. Magyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték, néha még lakások céljára is használták az üregeket. A barlangot befogadó kőzet az üledék felhalmozódás és a kiválás folyamatának eredményeként nem homogén, a felette található kőzettér tehát nagyobb mértékű terhelést, időszakos vagy tartós vizesedést nem visel el. Jelenleg is található olyan leszakadás a téren, mely a csapadékvíz kimosó hatásaként alakult ki.

Havihegy

A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. A Havihegyi kegykápolna 300 éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. A pécsi polgárok vállukon vitték fel az építőköveket az Ágoston térről a hegyre. A Pécs oltárának is nevezett Havas Boldogasszony kegykápolnája régi Pécs ódon hangulatát idézi, de innen nyílik a legszebb kilátás a mai városra is.

Ágoston tér

A magyar Báncsa nembeli István esztergomi érsek, aki 1252-ben kapta meg a bíborosi kalapot, 1256-ban itáliai remetecsoportokból szervezte meg az ágostonos remeték rendjét. A Szent Ágoston rendi szerzetesek ittléte a XV. század elején bizonyított. A rendház bizonyos nyomok alapján, a mai Szt. Ágoston plébániatemplom helyén állott.

(tovább…)

Pécs, az EKF és a tájépítészet

22:01

Balogh Péter István, Mohácsi Sándor

Pécs történelmet ír azzal, hogy Magyarország első európai kulturális fővárosa lehet. És történelmet ír azzal is – és itt hadd legyünk szakmailag elfogultak – hogy hazánkban eleddig példátlan módon és mértékben látott hozzá városi szabadtereinek megújításához. És az a tény, hogy mindezt szisztematikusan, az építész - tájépítész szakmával szoros együttműködésben, országos, nyílt tervpályázatok formájában indította el, és ezek eredménye alapján vezényli le, magasan fölé helyezi a „pécsi modellt” az általános magyar köztérfejlesztési gyakorlatnak. A gondos előkészítés után kiírt tervpályázatok színvonalas anyagai, a győztesek és díjazottak tervei, gondolatai képezik alapját a 4D 16. számának.

(tovább…)

Európa Kulturális Fővárosa – Pécs2010

21:56

avagy funkcióbővítő városrehabilitáció Magyarországon 2009-ben

Dr. Merza Péter, fejlesztési igazgató

Nagyon sokan, nagyon sokszor támadták a pécsi EKF-et. Ez tény. Az is tény, hogy nagyon sok olyan esemény történt az elmúlt három-négy évben, ami okot adott arra, hogy nem a legjobb fényben került feltüntetésre Pécs, nem a valódi munka és a valódi eredmények voltak a középpontban, hanem sok esetben fél információk és tévinformációk alapján, egy-egy szakma képviselője a saját szempontjából rávilágított hiányosságokra, hibákra, ezzel párhuzamosan viszont elmaradt a rendszer teljességének a bemutatása, értékelése. Ezekre a körülményekre, tényekre szeretnék rávilágítani röviden, tényszerűen, melyek nem magyarázzák az elmúlt évek történéseit, hanem remélhetőleg rendszerbe helyezik.

(tovább…)

Budapest Szíve: Reprezentatív kaputérség

16:56

Károly körút, Astoria csomópont, Deák Ferenc tér, Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila utca, és kapcsolódó közterületek megújítása

Fekete Albert, Koszorú Lajos, Zöldi Péter

A Belváros városszerkezeti beágyazódásának, funkcionális és közlekedési rendszerének komplex megújítása, mint célkitűzés, Budapest  középtávú Városfejlesztési Programjában, a Podmaniczky Programban került jóváhagyásra. Ennek alapján írta ki a Főváros Főpolgármesteri Hivatala, a Budapesti Építész Kamarával Együttműködve a Budapest Szíve városépítészeti ötletpályázatot, amelynek eredményeként kirajzolódtak a fejlesztések fő irányai. Az ötletpályázat alapján dolgozta ki a Főépítészi Iroda a Budapest Szíve Akcióprogramot. Ez utóbbit 2007 februárjában mind Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése, mind Belváros-Lipótváros Önkormányzata Képviselőtestületehatározattal jóváhagyott. A kiemelt projektként benyújtandó akcióterületi fejlesztések Előzetes Akcióterületi Terveit Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala 2008 márciusában véglegesítette, az előirányzott fejlesztések, kormányrendelet révén kiemelt projekt státuszt nyertek.

A Károly krt. forgalmi sávjának látványterve

A Károly krt. forgalmi sávjának látványterve

(tovább…)

A budapesti Március 15. tér szabadtérépítészeti terve

16:55

Varga Dániel

A városi szabadterek megújítása, valamint az ezek közötti kapcsolatrendszer újragondolása a komplex város-rehabilitáció egyik kiemelten fontos és izgalmas feladata, annak érdekében, hogy egy adott városrész a történeti értékek megőrzésével a jelen kor emberének igényeihez és szükségleteihez igazodjon. A napjainkban zajló budapesti város-rehabilitáció egyik kiemelt helyszíne a pesti Belváros, ami jól tükröződik az utóbbi években a témában született tanulmánytervek, publikációk (melyek közül jónéhány a 4D korábbi számainak hasábjain jelent meg), illetve a területre kiírt pályázatok nagy számában.

Diplomatervem a belvárosi szabadtérrendszer egyik kiemelkedő elemének, a Március 15. térnek a szabadtérépítészeti újrafogalmazására vállalkozott. A tervezés során a történelem alakította szerkezettel, valamint a jelenlegi használati igénnyel kapcsolatban felvetődött kérdésekre egyaránt igyekeztem megfelelő szakmai választ adni. A tér geometriáját északon a Pesti Barnabás utca által meghatározott tengely, keleten a Váci utca vonala, délen a Duna utca által meghatározott tengely, nyugaton pedig a Pesti alsó rakpart határozza meg, s ez egyben a tervezési terület lehatárolása.

A Március 15. tér látványterve

A Március 15. tér látványterve

(tovább…)