Posts Tagged ‘Mőcsényi’

(Magyar) Mőcsényi Mihály professzor kapta a tájépítészet “Nobel díját”

07:29 AM

 

Köszöntő

10:38 AM

Jámbor Imre

Mőcsényi Mihály

Mőcsényi Mihály

Mőcsényi Mihály, a tájépítészet professzora, ez év november 9-én töltötte be a 90. életévét. Hosszú, tartalmas és sikeres szakmai életpálya áll mögötte, amellyel a táj- és kertépítészet szakterületének és oktatásának fejlesztését, hazai és nemzetközi elismertségét szolgálta. Szakmát és emberséget tanultunk tőle valamennyien, mind, akik tanítványai voltunk. Lehetünk vagy fél ezren, akik hallgattuk az előadásait, és tanúi voltunk állhatatos küzdelmeinek, hogy a táj- és kertépítészeti szak megmaradjon, erősödjön és tekintélyt szerezzen az egyetemi szakok sorában. Legnagyobb sikere, hogy minden akadályoztatás és visszahúzó erő ellenére, 1992. szeptember 1-től kezdődően a kormány rendeletével létrehozta a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kart, a mai Tájépítészeti Kar jogelődjét. Egész életében tanult és tanított. Meggyőződése volt, hogy nem jegyzetekre, vagy egyetemi tankönyvekre van szükség, hanem problémafelvető és -megoldó beszélgetésekre, közös munkára és közös sikerekre. Óráin nem lehetett pihenni, lazítani, muszáj volt figyelni rá és vele menni a megoldás felé. Mert nem mindig volt megoldás, de út, lehetőség, kihívás igen, ami elkezdett munkálni a tanítványokban. Kérdezni és megoldást keresni tanított. Sohasem pihent meg, és másokat sem hagyott olyan nagyon pihenni. Még a 70-es évei végén is órákat tartott, szakértett, opponált, fontos ügyekért lobbizott és gyönyörű kerteket tervezett. S még a 80-as éveiben is biztos támpont volt, és megerősítést adott olyan kérdésekben, kilépjünk-e a Szent István Egyetemből és kezdeményezzük a Közgázzal való társulást (igaza volt), vállaljuk-e és indítsuk-e a településmérnök képzést (igaza volt), társuljunk-e más intézetekkel a kar fennmaradása és megerősödése érdekében. Mőcsényi Mihály a korán jött hős stigmáját hordozza. Sok mindent előre látott, s a szerint lépett, cselekedett, s feltételezte, mások is látják, amit ő. Ez sokakban ellenszenvet, irigységet váltott ki, sokan akadályozták munkájában. De ezeken túltette magát, és az idő mindig őt igazolta.
Tisztelettel és sok szeretettel köszöntjük Professzor Urat 90. születésnapja alkalmából, és kívánjuk, hogy még sokáig legyen köztünk jó erőben, egészségben. Köszöntjük minden gyakorló tájépítész, egykori tanítványai és az általa létrehozott egyetemi kar immár több mint 800 tehetséges hallgatója nevében. Isten éltessen, Tanár Úr!

Magyar kertek Bécsben

10:37 AM

Jámbor Imre

Az ókori perzsa kertek négyzet vagy téglalap alakú területen épültek, amelyet fallal vettek körül és a fal mentén fákkal kereteztek. A kert területét általában egymást merőlegesen keresztező, pontosan a négy égtáj irányában épített csatornák osztották négy szabályos részre. A kert közepén, a csatornák metsződésében, négyzet alakú, nagy vízmedence volt. A csatornák a birodalom négy folyóját, a négy kertrész, színpompás virágokkal és illatos fűszernövényekkel beültetve, a termékeny földet szimbolizálta. A két, egymást metsző szimmetriatengelyre szerkesztett alaprajz a kert közepén egy harmadik, függőleges tengelyt is feltételezett, ami az éggel kapcsolta össze a földi világot. Az ősi perzsa pairi-daeza szó kerített, lehatárolt külső teret, vagyis kertet jelent. Innen ered a ’Paradiese’, azaz a paradicsom(kert) elnevezés, és a szimbolikus, transzcendens kerti struktúra, amit a keresztény és az iszlám kultúra is átvett és tovább örökített. Minden későbbi kor kertjei, a maiak is, valahol a pairi-daeza, az elveszett éden, a paradicsomkert utáni vágyból születtek, ahol az ember visszatalálhat az egykori, istenáldotta harmóniához a természettel, a világgal. Minden kert a természetről és az ember alkotó képzeletéről szól, ezért a végtelen és hatalmas táj mikrokozmosza, amiben megszülettünk, felnövünk és megöregszünk.
Mőcsényi Mihály kertjei is ilyen paradicsom-idézetek. A Kertészeti Tanintézetben hallgatója volt Ormos Imre kertművészeti szakszemináriumának. Kerttervei tetszettek Ormosnak, és ezért 1941-ben meghívta majdani tanársegédnek „arra az esetre, ha túléljük ezt a háborút”. 1945-ben Mőcsényi be is lépett a tanszékre, de ekkor már tudta, hogy fő tevékenysége, szakmai meggyőződéséből és saját elhatározásából, a tájrendezés diszciplínájának a létrehozása, kiművelése és az egyetemi oktatás, a tájépítész képzés fejlesztése lesz. E munkája mellett, vagy éppen azzal összhangban azonban kerteket is tervezett. Csaknem 100 megépült alkotása őrzi keze munkáját itthon és külföldön. A hazaiak közül a legismertebbek Budapesten a Feneketlen-tó körüli közpark, a Villányi úti ÉVM lakótelep lakókertjei, a margitszigeti Művész sétány, a Prométheusz park Szekszárdon, Komlón a bányász-lakótelep közkertje és közös használatú lakókertjei, Várpalotán közkertek és lakókertek, iskola- és óvodakert és saját, balatongyöröki kertje. Szakmai körökben mindegyik ismert, mindegyik mestermű és iskolapélda is egyben.
Külföldön a nemzetközi kertépítészeti kiállításokon épült Magyar kertek fémjelzik alkotói kvalitását, amelyekkel a kiállító nemzetek kertjei között minden esetben aranyérmet vagy ezüstérmet nyert: Hamburgban 1973-ban ezüst, Bécsben 1974-ben arany, Münchenben 1983-ban arany, Stuttgartban 1993-ban ezüstérmet. De bárhol is épültek azok, a magyar kertművészet jó hírnevét öregbítették, és egyben segítették a hazai tájépítészet európai kapcsolatainak erősítését.
Ennyi siker és alkotói elismerés akár elég is lenne egy kreatív és gazdag tervezői életmű kiteljesüléséhez. De Mőcsényi Mihály nem pihent meg ezeken a babérokon. Az utóbbi húsz évben, azaz hetvenes-nyolcvanas éveiben is több kerttervet készített, amelyek közül talán itthon kevéssé ismertek a Bécsben megépült közkertjei, szám szerint négy alkotás. Ezek is magyar kertek, ha nem is kiállítási versenymunkák. Ezeket szeretném itt bemutatni, és megpróbálni felfedezni, megtalálni bennük az általános vonást, a lényegi karakter-jegyeket, a térkompozíció közös jellemzőit, amik fémjelzik a tervező szándékát, felfogását a térről, kertről és annak funkciójáról, használatáról és a kertet használó emberről.
A négy bécsi közkert különböző feltételek mellett és más-más adottságú területen létesült. Közös jellemzőjük a hasonló területnagyság és a közhasználat, illetve a közös használatú lakókert-funkció. A négy közül az egyik időközben átépült, mert a területén mélygarázst építettek. Három kert azonban az eredeti tervek szerinti megformáltságban ma is látogatható.

Barankapark-Helerwiese (Belgradplatz)

A kert többszintes beépítésű lakóterületen, egy önálló tömb területén épült. Minden oldalán lakóutca, illetve egy gyűjtőút határolja. Szigetszerűen úszik a viszonylag sűrű, zárt és magas beépítésű lakóterületen. A kert területe kereken 5000 m2. Nevét a tömb területén egykor álló csokoládé- és cukorkagyár tulajdonosairól, Baranka Máriáról és a Heller testvérekről kapta. A lényegében üres, csak néhány idős fával benőtt egykori gyárterület helyén lakóterületi közkert tervezésére a megbízást Mőcsényi Mihály 1990-ben kapta. Alig két évre rá megépült a kert. Az azóta eltelt idő, csaknem 20 év alatt a telepített növényzet megerősödött, és ma a kert az érett állapotát mutatja, csak néhány, időközben elhasználódott játszóeszközt cseréltek közben újra.

A Belgradeplatz kertépítészeti előterve

A Belgradeplatz kertépítészeti előterve

(more…)

Szerkesztői üzenet

04:56 PM

Jámbor Imre

Vajon mikor született meg az első kitüntetés, ki találta ki, kiknek és miért adták? Mindezt a múlt homálya fedi. De az ókori Rómában már adományoztak kitüntetéseket a hadi érdemek elismeréseként. A középkori egyházi és világi lovagrendek megkülönböztető jelvényei váltak aztán később a kora újkorban fokozatosan kitüntetésekké. A 17. századtól pedig már katonai és polgári érdemrendeket is alapítottak. Maga az érdemrend kifejezés, a lovagkereszt és más elnevezések, illetve a kitüntetések formai megjelenése és kiegészítői mind e középkori eredetre utalnak.

(more…)