‘pályázat’ címkével ellátott bejegyzések

Tájidentitás-erősítés egy nemzetközi tájrevitalizációs ötletpályázat keretében

17:16

Jákli Eszter, Mandel Mónika

(Korábbi, 41. számunk tartalmából.)

A kulturálisan homogenizálódó világban egyre fontosabbá válik a táj szerepe, hiszen – a globalizációval szemben helyspecifikus – természeti és kulturális örökségünk, emberi tevékenységünk lenyomatának őrzője, ezzel az egyén és a közösség identitásának meghatározó eleme.

A tájhoz való kötődés pszichológiai fejlődésünk alapja, s minden egyén, minden kultúra életének szerves része, ezzel együtt fontos szerepe van a tájkarakter kialakításában is, hiszen azt „a tájkép mellett a történelmileg kialakult tajszerkezet, valamint az adott tajhoz kötődő érzelmek és hagyományok együttesen határozzák meg.”

A tájidentitás különböző szintjeit különböztethetjük meg. A legszubjektívebb az egyéni tájidentitás, mely a környezetünk bizonyos elemeihez való érzelmi kötődésből fakad. A kisközösségi tájidentitás már egy tágabb területhez köthető, amikor a közösség azonosul az adott tájjal. A régiós és nemzeti identitást főként a közös történelmi múlt és a hasonló természeti környezet határozza meg, ezen felül beszélhetünk európai identitásról is. Az azonos tájidentitás – bármely szinten – közösségépítő hatással is bír, fontos közösség-összetartó erő.

Ezeken túl az erős tájidentitás segíti a települések és térségek fejlődését. Ezt az összefüggést az Európai Unió is felismerte: az Európai Táj Egyezményben kimondják, hogy „a táj hozzájárul a helyi kultúra formálásához és alapvető tényezője Európa természeti és kulturális örökségének. Elősegíti az emberi jólétet és az európai identitástudat erősítését.”

Mindezekből látható, hogy egy táj revitalizálásának, új életre keltésének rendkívül fontos eleme a közösség táji kötődésének, tájidentitásának megerősítése, hiszen mind a természeti-kulturális, mind a gazdasági-társadalmi értelemben vett megújulás csak a tájhoz valódi érzelmekkel kötődő helyi közösség bevonásával és aktivizálásával érhető el.

Módszer és a programsorozat bemutatása

A tájidentitás megerősítésének lehetőségeit az Európa Kulturális Fővárosa Pilsen 2015 program keretén belül meghirdetett Recovering Landscape and Place Vyškovice-Wischkowitz című nemzetközi ötletpályázat és több lépcsős programsorozat tanulságain mutatom be, melyben a pályázat 2. fordulójáig jutottunk.

A programsorozat célja a Szudétavidék megújítására irányuló javaslatok összegyűjtése volt, egy mára elnéptelenedett település, Výškovice és környezetének modellterületén értelmezve.

Výškovice egykori központja

Výškovice egykori központja
(fotó: Mandel Mónika)

A cél a ma itt látható táj újraértelmezése, szó szerinti fordításban „meggyógyítása” volt. A pályázók feladata volt, hogy keressék és találják meg a kapcsolatot a hely identitásával, a lakossággal, a hely szellemével, és oldják fel a ma látható táj mögött húzódó mély történelmi problémákat.

2014 júliusában került megrendezésre az egyhetes workshop, melyre az elkészített ötlettervek alapján 5 pályázó csapat kapott meghívást. A műhelymunkát helyi kötődésű, illetve nemzetközi, interdiszciplináris szakértőgárda koordinálta. A terepbejárásokon és kisebb rendezvényeken való részvétel során a helyiekkel való találkozásra is lehetőség nyílt, ezáltal a helyi közösség életébe is bepillantást nyerhettünk.

(tovább…)

Az Europan 10 pályázat

19:53

LOCSMÁNDI Gábor, SZABÓ Árpád

Az Europan tervpályázati rendszer célja az, hogy segítse a helyszíneket biztosító városokat és beruházókat a területeik megújítására készített innovatív építészeti és városépítészeti tervek megtalálásában, miközben Európa fiatal építész és várostervező szakembereinek ismertséget szerez a terveik és gondolataik nagy nyilvánosság előtti publikálásával. Az Europan 10 az önálló nemzeti szervezetek európai szintű szövetsége, mely építészeti tervpályázatokat szervez. A tervpályázatokat közös tematika, időbeli ütemezés és szabályok szerint az egyes országok önállóan szervezik. A tervpályázatokat lehetőség szerint megvalósítás követi.
A francia kormány 1971-ben alapította meg a PAN (Programme d’Architecture Nouvelle) pályázati rendszert építészeti-városrendezési tervek beszerzésére, kiemelt, főként lakásépítési feladatok magas színvonalú megvalósításának elősegítésére. Az európai integrációs folyamatokkal párhuzamosan 1988-ban a francia kezdeményezés európai szintre emelkedett. Az abban az évben kiírt Europan 1 pályázati fordulóban 9 ország vett részt, majd a résztvevő országok száma az Europan 4-re már 18-ra nőtt. A 2000-es évek elejére az Europan Nemzetközi Építészeti és Városépítészeti Tervpályázat a fiatal építészek, városépítészek, tájtervezők legnagyobb európai pályázati rendszerévé vált mind a résztvevők számát, mind a pályázat elismertségét tekintve.
A 2008-2010 között 19 európai tagország által megrendezett Europan 10 ciklusban 62 helyszínre 4219 tervező csapat regisztrált. A helyszínekre beadott tervek száma 2429 volt (a pályázatokon körülbelül 10 000 fiatal szakmabeli vett részt). Az elmúlt 20 év Europan pályázatain győztes tervek több mint fele valamilyen formában megvalósult. Több ismert fiatal európai építész és tervező iroda (pl: S333, SMAQ Architecture, SeARCH, Riegler Riewe, Nieto Sobejano vagy a magyar 3h) is az Europan rendszerben alapozta meg későbbi karrierjét. Mára a pályázaton való díjazás az egyik legnagyobb súlyú referenciává vált a fiatal építészek portfolióiban. [...]
Az Europan 10 tervpályázati helyszín kijelölése az újjászerveződött titkárságnak köszönhetően (Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft.) teljesen új alapokra helyeződött. A tervpályázati lehetőségre jelentkező önkormányzatok által előkészített szakmai anyagok közül a helyszínt az időközben megalakult Europan Nemzeti Bizottság választotta ki. A feladat Ajka város szolgáltató és kereskedelmi központjának megújítása lett.

/a cikk teljes terjedelmében lapunk 17. számában olvasható/

Pécs – EKF városrész közterületeinek megújítása

12:00

A tervezéssel érintett terület revitalizációjának célja, hogy az ún. keleti városközpont bővítése nyomán az eddig nem méltó módon kezelt területek is megújuljanak, valamint méltó környezetet hozzunk létre az Európa kulturális fővárosa program 3 kulcsprojektje, – a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a pécsi konferencia- és koncertközpont illetve a Zsolnay Kulturális Negyed – számára.

A helyszín bemutatása

A történeti városmag – a fallal körülvett belváros – keleti irányú bővítése már a középkorban megkezdődött. A Budai-kaputól induló, Buda felé
vezető országút – a mai Király utca és a Felsővámház utca vonala – mellett sűrűsödtek a Budai külváros nagyrészt iparos lakosságának házai. Az új, szélesebb főút – a Zsolnay Vilmos utca megépítése után dél felé terjeszkedett tovább a városrész. A 20. század elejére a 48-as tér körül impozáns középületek épültek, a megindított nagyvárosias fejlesztéseket modern szellemű lakóházépítések követték a Z solnay utca mentén.
A Balokány mocsaras területét rendezték, városi strandot és közparkot alakítottak ki. A szocialista városépítés hasonlóan nagyszabású tervekkel akarta folytatni az építést, ezt azonban sajnos a régi városrész lebontásával kezdte meg. A tervezett beruházások megvalósításához azonban már nem volt elegendő pénz, a belvárost tehermentesítő keleti érintő út (Lánc utca) megépülését csak lassan követte a környező területek – változó városrendezési tervek szerinti – beépítése. Pécs a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került, a megrendült gazdaság miatt a koncepciózus városfejlesztést feladó lépésekre is rákényszerült, így épülhettek meg a városközpont bővítésére szánt területen oda nem illő létesítmények is (benzinkút, Penny Market, McDonalds). Kedvező volt viszont, hogy az egyre erősödő Pécsi Tudományegyetem két legdinamikusabban fejlődő kara, – a Jogi és a Közgazdaságtudományi – a 48-as tér körül pezsgő egyetemi központot hozott létre.
Az Európa Kulturális Fővárosa projekt megindulása új lendületet adott a Budai városrésznek. A sportpályák területére tervezett kulcsprojektek felértékelték a térséget. Megkezdődött a magántulajdonú nagy foghíjtelkek régóta húzódó beépítése, és több befektető keres további területeket projektjei megvalósításához.

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Közlekedés

A tervezési terület súlyvonalában halad a Zsolnay Vilmos utca, amely a 6-os főút városi szakaszaként is funkcionál. Bár a város déli részén megépült egy elkerülő út, a forgalmat jelentősen nem csökkentette. A Zsolnay utca – Lánc utca csomópont a város egyik legforgalmasabb kereszteződése, a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban jelentős torlódásokkal kell számolni. Sajnos 2010-ig csak egy déli tehermentesítő út megépítése prognosztizálható, a Sport és Alsóbalokány utcák között, így a Zsolnay Vilmos utca forgalma nem fog csökkenni.
A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont gépjárművel történő fő megközelítése új hátsó útról tervezett, de a Konferenciaés Koncertközpont a Zsolnay utca felől is elérhető lesz. A Zsolnay Kulturális Negyed feltárását várhatóan a jelenlegi bejáratok fogják biztosítani, csak kisebb változásokat eredményezhet a jelenleg folyó tervpályázat. A gyalogos közlekedésben meghatározó a belváros K-Ny irányú fő gyalogos tengelye (Ferencesek utcája – Széchenyi tér – Király utca), amelynek továbbvezetése az EKF városrész felé egyrészt a Felsővámház utca – Major utca vonalon, másrészt a korlátozott forgalmú Búza tér – Egyetem utca – 48-as tér – Universitas utca nyomvonalon tervezett. Az Universitas utca nyomvonalán, illetve meghosszabbításában a Balokány közparkjain át alakul ki a kulcsprojekteket felfűző gyalogos tengely. Pécs szabályozási terve a Király utca – Felsővámház utca – Zsolnay utca vonalában egy kelet–nyugat irányú, ebből pedig a Búza tértől a Sport utca felé egy észak–dél irányú kerékpárút létrehozását tartalmazza.

(tovább…)

Pécs város központjának megújítása

08:00

A tervezési terület a történelmi belváros teljes észak-déli tengelye a Rákóczi út és az Aradi vértanúk útja között. Az így megújuló terület segítségével a történelmi belváros déli határától (Kossuth tér) az észak-nyugati határáig (világörökségi zóna és „Múzeum utca”) egy kiterjedt, megújult közterületi hálózat jöhet létre.

A helyszín adottságai

A Széchenyi tér a város jelképe, szíve, közigazgatási, idegenforgalmi központja. A legkedveltebb szabadtéri rendezvény-helyszín, szinte minden hétvégén zajlik valamilyen esemény itt: hangverseny, fesztivál, vásár, verseny, vagy tüntetés, de ezek nélkül is mindig forgalmas hely, a fő gyalogutak fókuszaként a városlakók találkozóhelye, a turista-útvonalak kiinduló- és érkezési pontja. A tér kapcsolja össze a világörökségi területet és a „Múzeum utcát” a belváros más turisztikai területeivel, a Király utcán keresztül a majdani EKF városrésszel és a Zsolnay Kulturális Negyeddel.
A középkorban még két kisebb tér a török hódoltság pusztításai után nyerte el megközelítőleg mai nagyságát. Az egykori piactér mai térfalai a 20. század elején véglegesedtek. Ekkor még az egyenletesen lejtő, csaknem teljesen rendezetlen felszínt ferdén átszelte a Kaposvári-forrásból eredő kis vízfolyás, és két díszes kút biztosította a környék jó ivóvizét. A piac megszűntekor merült fel először a tér modernizálásának igénye, amely végül Körmendy Nándor tervei alapján valósult meg 1932-ben.

A Széchenyi tér az 1930-as évek elején

A Széchenyi tér az 1930-as évek elején

A korszellemet tükrözően a gépjárműforgalmat a tér mindkét oldalán leválasztották, a nagy kiterjedésű teret – az architektúrát követő – jó arányú térrészekre osztották. Teraszosítással a középső részt kisebb lejtéssel használhatóbbá, a szint süllyesztésével zárttá tették, és itt, a Szentháromság-szobrot hangsúlyosan kiemelve hoztak létre egy városi díszteret. Mindenhol helyi anyagokat alkalmaztak, felhasználva a tér átépítésével egy időben felszámolt balokányi temető sírköveit is a belső térrész burkolására. Több, a korra jellemző műalkotást komponáltak egységbe a téralakítással, mint a szerb megszállás alóli felszabadulás örökmécsesét, és a két pécsi honvédezred emlékművét. 1956-ban állították fel Pátzay Pál jelképpé vált Hunyadi-szobrát a középső térrész dél-keleti sarkában a nándorfehérvári diadal 500. évfordulójára. Azóta fontos találkozási, helymeghatározási pont lett a városlakók számára, fogalommá vált a „ló fara alatt” kifejezés. A téren helyezkednek el a város legfontosabb közintézményei: a Városháza, a Megyeháza és a Városi B íróság mellett többek között a Régészeti Múzeum, a Nagy Lajos Gimnázium, a Művészetek Háza és a Nádor Szálloda. Lakások jelenleg csak a tér alsó szélén álló két épület emeletén vannak.
A téren az átmenő forgalom csak a taxik és buszok számára engedélyezett, de a behajtás és a parkolás korlátozás nélküli. Az elválasztott rendszerű útfelületeken, és a dzsámi előtt fizetőparkolókat üzemeltetnek. Az átépítés legfontosabb kérdése a közlekedési rendszer átalakítása. A Király utcán és a Ferencesek utcáján kívül a Széchenyi tér teljes területén és az Irgalmasok utcájában is a gyalogos valamint a kerékpáros forgalom lesz elsődleges. Megszűnik a megállás és a parkolás, álló járművek csak időszakosan, az engedélyezett kiszolgálás idejéig tartózkodhatnak a területen. Az üzletek árufeltöltése várhatóan a reggeli és az esti órákra lesz korlátozva. A gépkocsik elhelyezésére 2010-re csaknem 300 férőhellyel megnyílik a Kossuth téri mélygarázs.
A zöldfelületek is elavultak, a pihenőtéren a kisebb cserjék mellett egynyári kiültetések a jellemzők, a dzsámi körül elöregedett cserjeállomány van. A Városházával szembeni díszkertben az erőteljes gömbkőrisek árnyékában nehezen kezelhető a díszkert, a felső térrész épületei előtt húzódó fasor egyes egyedei elöregedtek.

(tovább…)

Pécs – Megyer városrész központi területének és kapcsolódó közterületeinek rendezése

15:42

Megyerváros – mint Dél-Pécs városrész központja – főterének a mai igényeknek megfelelő átalakítása; mely során a tervező tekintettel van a lakótelep egységes arculatára, történelmi és városfejlődésben játszott szerepére, jelentőségére

A helyszín adottságai

A Pécs – Megyer városrész az 1970-es évek közepétől a 1980-as évekig épülő lakótelep, mely jelenleg 50 ezer ember számára biztosít otthont. A városrész mértani központja az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ épületegyüttese. Itt találkoznak a városrész fő gyalogos útvonalai, melyek összegyűjtik a lakótelep gyalogosforgalmát és ezek mentén koncentráltan helyezkednek el a lakótelepet ellátó szolgáltató létesítmények. Ezek a tengelyek, délre a Csontváry utca a Napliget irányába, keletre az Esztergályos János utca a FEMA Áruház irányába és északra a Diána téri piac felé.

Megyer városrész látványterve a Garten Stúdió Kft. II. díjas pályaművéből

Megyer városrész látványterve a Garten Stúdió Kft. II. díjas pályaművéből

A tervezési terület Megyer városrész központja, mely a történelmi városmagtól déli irányban elhelyezkedő lakótelep magja. A városrész-központ a Csontváry utca, illetve a környezetében elhelyezkedő lakóépületek által körülölelt közterületek. A terület városrészközponti szerepkörét erősíti a Nevelési Központ, mint oktatási intézmény, valamint a városrészt kiszolgáló egyéb intézményi és kereskedelmi funkciók. A terület épületeinek állapota a város más területeihez viszonyítva átlagosnak mondható, közterületei erősen lelakottak. Az utcabútorok jelentős része felújításra szorul, egyes elemei jelenlegi állapotukban kifejezetten veszélyesek. Zöldfelületein értékes, megnőtt növényállomány található, mely a gondozás hiánya miatt elvadult, helyenként túlburjánzott. A felhagyott buszpályaudvar területe alulhasznosított, néhány gépjármű-tulajdonos állandó parkolásra használja. A tervezési terület határát alkotó épületekben virágzó és sokszínű kiskereskedelmi egységek találhatóak. A lehatárolt, de a tervezési területet körülölelő, tágabban is értelmezett terület legfőbb értéke a jelentős nagyságú zöldfelület. A nehéz megközelítés és az alvóváros jelleg miatt Kertváros nem bír különösebb vonzerővel, nem rendelkezik olyan hívogató funkciókkal, vagy karakterrel, amely ide vonzaná akár a város többi részén élő lakosságot, akár a turistákat. De még saját lakói számára sem tartogat a hétköznapi általános funkciókon kívül egyéb olyan tevékenységre alkalmas létesítményeket, amely a városrészt pezsgő élettel töltené meg.
A tervezési terület gyalogosforgalmára két fő irány jellemző, egy észak-déli és egy kelet-nyugati. Északi irányba a Maléter Pál úti buszmegálló és Kertváros északi részének lakóépületei, illetve a Diana téri piac jelentik a gyalogos közlekedés célirányát. A piac és környezete a városrész egyetlen jelentős élelmiszerpiaca, körülötte kisboltok, orvosi rendelő és gyógyszertár találhatóak. Déli irányba a Nagy Imre úti buszmegálló és Kertváros déli részének lakóépületei, illetve a tervezési terület e részén kialakult szolgáltató egységek (SPAR, kisvendéglők, zöldséges) indukálják a gyalogosforgalmat.
Kertvárosban, a városrész megépültével jórészt egy időben jelentős növénytelepítés is történt a lakóépületek, parkolók és utak mentén. Az állomány nagy része meg is maradt, ennek köszönhetően a fák mára kiterjedt lombkoronával rendelkeznek, és többnyire összenőtt növénycsoportokat alkotnak. Ez a nagy mennyiségű növényzet egyrészt kellemes klímát biztosít a lakások és intézmények számára, és jelentős kondicionáló felületet ad a déli városrésznek, másrészt viszont járhatatlanná tesz gyalogutakat, ránő az épületek homlokzatára, a cserjeállomány rendezetlen, átláthatatlan zugokat képez a parkokban és a házak között.

(tovább…)

Pécs – Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése

15:28

Uránváros, illetve az Uránbányász tér és környezetének, mint Nyugat-Pécs főterének a mai igényeknek megfelelő átalakítása, rendezése, mely során a tervező tekintettel van Uránváros egységes arculatára, történelmi és városfejlődésben játszott szerepére, jelentőségére

A helyszín bemutatása

Pécs a szocializmus idején jelentős politikai, társadalmi és gazdasági szerepet töltött be. A város gazdag történeti öröksége, felsőoktatási intézményei, múzeumai és az itt élő művészek tevékenysége nyomán a Dél-Dunántúl kulturális központja is lett. Emellett magán viselte a szocialista városfejlődés meghatározó jegyeit: a szén-, majd uránbányászat és az erre épülő szolgáltató szektor extenzív növekedését, melynek lakosságnövelő és koncentráló hatása a nyolcvanas évek közepéig tartott. A növekvő város először a határain fekvő kistelepüléseket olvasztotta magába, majd elsősorban a bányászatban dolgozók tömeges lakásigényének kiszolgálására, a korábban nem hasznosított peremterületeken emelkedtek több hullámban új lakótelepi városrészek – köztük Uránváros is.

Az Uránbányász tér látványterve a Lépték-Terv Kft. pályaművéből

Az Uránbányász tér látványterve a Lépték-Terv Kft. pályaművéből

Uránváros Pécs történelmi városmagjától nyugati irányban elhelyezkedő lakótelep, mely 1955 és 1974 között épült. A városrész Nyugat-Pécs alközpontja, amelyet családi házas, és egykori szőlőskertekből lakóterületté vált városrészek vesznek körül. A városrészközponti szerepkört erősíti a szolgáltató funkciók magas reprezentáltsága, az épületek magassága, tömege. Uránváros elhelyezkedése, fekvése és földtani adottságai miatt lett a lakótelep-építés egyik frekventált területe. A városrész a Makár domb déli lábánál viszonylag kis lejtésű területen helyezkedik el. Uránváros az egykori munkahely, a lakótelep létrejötte előtt már kialakult történelmi városközpont és az akkori kor meghatározó közlekedési módjának tekintendő vasút által bezárt háromszögben található. Gerincút-hálózata egy fordított „T” alakot formál. A városrész kapujának az Ybl Miklós utca északi torkolata tekinthető, mely egyenesen bevezet a városrész központjába. Az úthálózat, valamint az itt levő egyedi épületek két nagyságrendileg hasonló méretű teresedést határolnak le. Ezek a terek képezik a városrész és egyben Nyugat-Pécs központját. Az Ybl Miklós utca nemcsak bevezető út U ránvárosba, hanem egyben választóvonal is. Az utcától nyugatra a hagyományos építésű lakóépületek dominálnak, keletre pedig a házgyári technológiával készült épületek a meghatározóak. A kvázi főtér presztízse, a városi szövetben való jelentősége az 1990-es évek második felére lecsökkent. Ennek egyik fő oka, hogy az Uránváros nyugati végében egymás után nyílt meg több bevásárlóközpont, áruház, melyekkel szemben a főtér kis és közepes kereskedelmi egységei nehezen tudták felvenni a versenyt. A tér funkciói fokozatosan megváltoztak, és ma már a kereskedelem helyett a szolgáltató egységek (vendéglátó egységek, rekreációs egységek, pénzintézetek, stb.) dominanciája jellemzi.

(tovább…)

Pécs – Tettye városrész közterület megújítása

12:11

Tettye városrész közterületeinek és közhasználatú területeinek megújítása.
A rekreációs célokat szolgáló Tettye park és az ide vezető gyalogos kapcsolatok kialakítása.

A helyszín bemutatása

A Tettye az egyik legérdekesebb városrésze Pécsnek, fekvése gyönyörű, közel van a belvároshoz. Ennek ellenére a turisták nem fedezték fel a területet, mert a belvárosból nem vezet a Tettye irányába esztétikus, felújított, a gyalogosforgalom számára kedvező közlekedési útvonal. A város idegenforgalmának fellendítése érdekében szükséges a városrészbe, illetve a városrészen keresztül esztétikus gyalogosövezetek kialakítása, amely lehetőséget biztosít a turisták számára a terület felfedezésére, valamint a Mecseki Parkerdő megközelítésére. A környék bekapcsolása az idegenforgalomba lehetővé tenné egy „grinzingi” típusú, vendéglátásra és turizmusra specializálódó helyi gazdaság kialakítását is.

Tettye városrész

Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a XV. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy I mre utca, Felsőmalom utca környéke – elsősorban az itt fakadó Tettye patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet „Malomszegnek” nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.
A Tettye városrész hosszú évtizedeken keresztül volt a város legelhanyagoltabb területe: szanálása több évtizeden keresztül napirenden volt, de szerencsére forráshiány miatt nem történt meg az ország egyik „történelmi külvárosának”, a török korban kialakult és településszerkezetét a mai napig megőrző városrésznek az elpusztítása. A fejlesztések azonban évtizedeken keresztül elkerülték. A rendszerváltást követően lassú, spontán rehabilitáció indult meg, amelynek keretében megkezdődött a városrész épületállományának megújulása. A kedvező folyamatok ellenére a településrész  lakossága még ma is nagyrészt idős és viszonylag szegény. A városkép jellegét megőrzendő igen szigorú szabályozási terv készült annak érdekében, hogy a városrész megújulása során a településkép megőrizze egyedi arculatát.

A Tettye

A Tettye

Tettye park

A park teljes területe 4,5 ha. A felső Tettye-fennsík délnyugati sarkán áll Szatmári György pécsi püspök XVI . század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja. J elenleg e romok között működik a tettyei szabadtéri színpad. A színpadhoz 250 férőhelyes nézőtér tartozik, mely jelenleg a nyári időszakban van felállítva. A park déli része alatt, a karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettye barlang. Magyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték, néha még lakások céljára is használták az üregeket. A barlangot befogadó kőzet az üledék felhalmozódás és a kiválás folyamatának eredményeként nem homogén, a felette található kőzettér tehát nagyobb mértékű terhelést, időszakos vagy tartós vizesedést nem visel el. Jelenleg is található olyan leszakadás a téren, mely a csapadékvíz kimosó hatásaként alakult ki.

Havihegy

A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. A Havihegyi kegykápolna 300 éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. A pécsi polgárok vállukon vitték fel az építőköveket az Ágoston térről a hegyre. A Pécs oltárának is nevezett Havas Boldogasszony kegykápolnája régi Pécs ódon hangulatát idézi, de innen nyílik a legszebb kilátás a mai városra is.

Ágoston tér

A magyar Báncsa nembeli István esztergomi érsek, aki 1252-ben kapta meg a bíborosi kalapot, 1256-ban itáliai remetecsoportokból szervezte meg az ágostonos remeték rendjét. A Szent Ágoston rendi szerzetesek ittléte a XV. század elején bizonyított. A rendház bizonyos nyomok alapján, a mai Szt. Ágoston plébániatemplom helyén állott.

(tovább…)

Pécs, az EKF és a tájépítészet

22:01

Balogh Péter István, Mohácsi Sándor

Pécs történelmet ír azzal, hogy Magyarország első európai kulturális fővárosa lehet. És történelmet ír azzal is – és itt hadd legyünk szakmailag elfogultak – hogy hazánkban eleddig példátlan módon és mértékben látott hozzá városi szabadtereinek megújításához. És az a tény, hogy mindezt szisztematikusan, az építész - tájépítész szakmával szoros együttműködésben, országos, nyílt tervpályázatok formájában indította el, és ezek eredménye alapján vezényli le, magasan fölé helyezi a „pécsi modellt” az általános magyar köztérfejlesztési gyakorlatnak. A gondos előkészítés után kiírt tervpályázatok színvonalas anyagai, a győztesek és díjazottak tervei, gondolatai képezik alapját a 4D 16. számának.

(tovább…)

Európa Kulturális Fővárosa – Pécs2010

21:56

avagy funkcióbővítő városrehabilitáció Magyarországon 2009-ben

Dr. Merza Péter, fejlesztési igazgató

Nagyon sokan, nagyon sokszor támadták a pécsi EKF-et. Ez tény. Az is tény, hogy nagyon sok olyan esemény történt az elmúlt három-négy évben, ami okot adott arra, hogy nem a legjobb fényben került feltüntetésre Pécs, nem a valódi munka és a valódi eredmények voltak a középpontban, hanem sok esetben fél információk és tévinformációk alapján, egy-egy szakma képviselője a saját szempontjából rávilágított hiányosságokra, hibákra, ezzel párhuzamosan viszont elmaradt a rendszer teljességének a bemutatása, értékelése. Ezekre a körülményekre, tényekre szeretnék rávilágítani röviden, tényszerűen, melyek nem magyarázzák az elmúlt évek történéseit, hanem remélhetőleg rendszerbe helyezik.

(tovább…)

Mészáros Apolka díjnyertes pályaműve az URBANSCAPE pályázaton

14:21

Az AKKU (Alternatív Kulturális Közösségek Uniója) a magyar Elektrotechnikai Múzeummal együttműködésben 2009 tavaszán élő növény-műtárgy megtervezésére és helyszíni kivitelezésére írt ki pályázatot, fiatal tájépítészek és dísznövény-kertészek számára. A zsűri tagjai Szalai Borbála és Lovass Dóra, az URBANSCAPE kiállítás kurátorai voltak. A három győztes pályamű az URBANSCAPE kiállítás ideje alatt, szabadtéren került bemutatásra. A kiállításon kortárs fiatal képzőművészek alkotásai szerepeltek, melyek témája kötődött a „városi lét sivárságát megtörő, valamilyen módon az élő, természetes élőhely utáni vágyakozás ábrázolhatóságához” (részlet a pályázati kiírásból).

A pályázaton Mészáros Apolka, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának IV. éves ’kert- és szabadtértervezés’ szakirányos hallgatója első díjat nyert.

Mészáros Apolka díjnyertes pályaműve

Mészáros Apolka díjnyertes pályaműve

A műtárgy alapkoncepciója

A pályázatra egy olyan műtárgyat alkottam, ami nem csak üzenetet közvetít, hanem rendelkezik használati funkcióval és esztétikus látványt is nyújt a szemlélőnek - egyszóval nem csak elgondolkodtat, hanem gyönyörködtet is.

A műtárgy alapgondolatát maga a „függés” nyújtja. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a város (és benne mi is) szó szerint függünk a természet megmaradt fonalán, amit ha elvágunk, akkor bizony elpusztulunk. Igyekeztem tehát egyszerűen és egyértelműen ábrázolni a természetet, illetve a tőle függő várost.

A várost több darab, különböző méretű, tömbházhoz hasonlító növényláda szimbolizálja; a természetet pedig az ebbe ültetett futólonc (Lonicera henry), mely örökzöld növény, így szabadtéren is egész évben díszt adhat. A függést pedig valóban szó szerint kell érteni, ugyanis maguk a növényládák is függesztve vannak.

A felfüggesztéshez vékony huzalt vagy vastagabb damilt javasolok használni, hogy a lent bámészkodónak úgy tűnjön, mintha a futó növény lenne az, ami az egész terhet tartja (idővel persze ez valóban így is lenne, ha növény már kellően megerősödött). A tömbház-szerű növényládák ablakait sötétben foszforeszkáló festékkel lehet bevonni, ami - ha napközben kellő fényt kap (nap- vagy lámpafény) - éjjel akár 8-10 órát is képes világítani, ezzel kellemes hangulatfényt adva a lent tartózkodóknak. A festék vízálló, és megfelelő hordozóanyagba keverve rendkívül ellenálló, ami kültéri alkalmazását is lehetővé teszi. A növényládákat a súly csökkentése miatt plexiből terveztem, a házszerű vázat pedig minden oldalon egy vékony fém lap adja, mely nappal jól harmonizál a növény zöldjével, éjjel pedig a foszforeszkáló ablakoknak köszönhetően meglehetősen futurisztikus hatást nyújthat.

Az általam tervezett növény-műtárgy ideális hangulatkeltő elem lehet szórakozóhelyeken, romkocsmákban, elsősorban szabadtéren, belső udvarokban, de nagyobb légterű épületbelsőkben is. Több ilyen növényláda egymás mellé lógatásával ugyanis éjjel egész kis világító város hozható létre, nappal pedig a városból kinövő kúszónövények kellemes árnyékolást nyújthatnak az ott tartózkodóknak.

/Mészáros Apolka/