Posts Tagged ‘pályázat’

International call for landscape renewal ideas to foster landscape identity

05:16 PM

JÁKLI Eszter, MANDEL Mónika

(From previous issue No.41)

The role of the landscape is getting more and more important in today’s culturally homogenized world, since – opposing the globalization – it guards our site-specific natural and cultural heritage and the traces of the human activity, in this way also defines our individual and communal identity.

The attachment to the landscape is the base of our psychological development, and an elemental part of each culture and each person’s life. It plays and important role in shaping the landscape character as well, as “besides the landscape, it is defined by the historically developed landscape structure, together with the emotions and traditions attached to it.”

There are different levels of landscape identity. The most subjective is individual landscape identity, which is based on the attachment to some elements of our own environment. Communal landscape identity might be interrelated to a wider area – in this case the community identifies itself with the landscape. Regional and national identity is mostly defined by the common history and the similar natural environment. Besides this, European identity can be mentioned as well. The same landscape identity – at any level – is an important tool in community building and cohesion.

Beyond these, strong landscape identity helps the development of settlements and regions. This correspondence was recognized by the European Union as well: it is stated in the European Landscape Convention that “the landscape contributes to the formation of local cultures and that it is a basic component of the European natural and cultural heritage, contributing to human well-being and consolidation of the European identity.”

With this end in view, it can be understood that strengthening the community’s attachment to the landscape, and its identity is of the utmost importance of renewing, revitalizing a landscape, as both the natural-cultural and the social-economical renewal can only be achieved by actively involving the local community attached to the landscape by real emotions.

Method and description of the project

We demonstrate the possibilities of fostering landscape identity based on the conclusions of an international landscape call for ideas titled Recovering Landscape and Place Výškovice- Wischkowitz, which was organized as part of the program of European Cultural Capital Pilsen 2015 and evolved to a project with different stages. We had succeeded to enter the 2nd round of the competition.

The aim of the project was to gather ideas about renewing the landscape of Sudetenland, based on the model of an abandoned community of Výškovice.

The former centre of Výškovice

The former centre of Výškovice
(photo: Mandel Mónika)

The goal was to recover and to reinterpret the landscape of the present day. The applicants were asked to search for and find the connection with the identity of the place, with the inhabitants and the Genius Loci, as well as resolving the profound historical problems behind the landscape. The authors of the 5 proposals considered to be the most interesting were invited to the one week long workshop organized in July 2014. The workshop was supervised by both local and international experts. During the time spent outside in the area and at local events we had the chance to get acquainted with the life of the local community as well.

(more…)

The Europan 10 competition

07:53 PM

LOCSMÁNDI Gábor, SZABÓ Árpád

The objective of Europan is to bring Europe’s young architecture and urban design professionals to the fore, to publicize and develop their ideas. It is also the goal of the organization to help cities and developers which have provided sites to find innovative architectural and urban solutions for the transformation of urban locations.
Europan 10 is a European federation of national organizations, which manages architectural competitions followed by building or study projects. It is launched simultaneously by several countries on common theme, objectives and rules.
The French Government founded the Pan (Programme d’Architecture Nouvelle) competition system in 1971, with a main goal to obtain high quality urban design and architectural projects, mainly at the field of social housing design. Parallel with the European integration processes, the French initiation was raised to a European level in 1988. In the Europan 1 competition 9 countries participated, while the number of participants has reached 18 countries in Europan 4. By the year 2000 the Europan urban design and architectural competition became the largest competition system for young architects, urban and landscape designers, concerning both the number of competition entries and the acknowledgement of the competition.
In the Europan 10 session organized by the 19 member and associate countries 4219 teams registered on the 62 sites. 2429 teams (approximately 10.000 young professionals) submitted an entry. More than half of the competition winning projects of the last 20 years have reached the implementation phase.
Many well known young Europan architects and architecture offices (eg: S333, SMAQ Architecture, SeARCH, Riegler Riewe, Nieto Sobejano or the Hungarian 3h) founded their later carrier at the Europan competition. Nowadays a winning or a runner-up entry at the competition is considered one of the most significant references in a young European architect’s portfolio. [...]
Thanks to the reorganized secretariat (Hungarian Urban Knowledge Centre), the selection process of the site of Europan 10, was completely reconsidered. The Hungarian National Committee of Europan made the final selection from the presentation materials prepared by the municipalities applying for the opportunity to take part in the competition. For the task of the competition the commercial and administrative center of Ajka has been chosen.

/Full article can be read in issue No.17/

Pécs – EKF városrész közterületeinek megújítása

12:00 PM

A tervezéssel érintett terület revitalizációjának célja, hogy az ún. keleti városközpont bővítése nyomán az eddig nem méltó módon kezelt területek is megújuljanak, valamint méltó környezetet hozzunk létre az Európa kulturális fővárosa program 3 kulcsprojektje, – a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a pécsi konferencia- és koncertközpont illetve a Zsolnay Kulturális Negyed – számára.

A helyszín bemutatása

A történeti városmag – a fallal körülvett belváros – keleti irányú bővítése már a középkorban megkezdődött. A Budai-kaputól induló, Buda felé
vezető országút – a mai Király utca és a Felsővámház utca vonala – mellett sűrűsödtek a Budai külváros nagyrészt iparos lakosságának házai. Az új, szélesebb főút – a Zsolnay Vilmos utca megépítése után dél felé terjeszkedett tovább a városrész. A 20. század elejére a 48-as tér körül impozáns középületek épültek, a megindított nagyvárosias fejlesztéseket modern szellemű lakóházépítések követték a Z solnay utca mentén.
A Balokány mocsaras területét rendezték, városi strandot és közparkot alakítottak ki. A szocialista városépítés hasonlóan nagyszabású tervekkel akarta folytatni az építést, ezt azonban sajnos a régi városrész lebontásával kezdte meg. A tervezett beruházások megvalósításához azonban már nem volt elegendő pénz, a belvárost tehermentesítő keleti érintő út (Lánc utca) megépülését csak lassan követte a környező területek – változó városrendezési tervek szerinti – beépítése. Pécs a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került, a megrendült gazdaság miatt a koncepciózus városfejlesztést feladó lépésekre is rákényszerült, így épülhettek meg a városközpont bővítésére szánt területen oda nem illő létesítmények is (benzinkút, Penny Market, McDonalds). Kedvező volt viszont, hogy az egyre erősödő Pécsi Tudományegyetem két legdinamikusabban fejlődő kara, – a Jogi és a Közgazdaságtudományi – a 48-as tér körül pezsgő egyetemi központot hozott létre.
Az Európa Kulturális Fővárosa projekt megindulása új lendületet adott a Budai városrésznek. A sportpályák területére tervezett kulcsprojektek felértékelték a térséget. Megkezdődött a magántulajdonú nagy foghíjtelkek régóta húzódó beépítése, és több befektető keres további területeket projektjei megvalósításához.

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Az EKF városrész területe légifotón kiemelve

Közlekedés

A tervezési terület súlyvonalában halad a Zsolnay Vilmos utca, amely a 6-os főút városi szakaszaként is funkcionál. Bár a város déli részén megépült egy elkerülő út, a forgalmat jelentősen nem csökkentette. A Zsolnay utca – Lánc utca csomópont a város egyik legforgalmasabb kereszteződése, a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban jelentős torlódásokkal kell számolni. Sajnos 2010-ig csak egy déli tehermentesítő út megépítése prognosztizálható, a Sport és Alsóbalokány utcák között, így a Zsolnay Vilmos utca forgalma nem fog csökkenni.
A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont gépjárművel történő fő megközelítése új hátsó útról tervezett, de a Konferenciaés Koncertközpont a Zsolnay utca felől is elérhető lesz. A Zsolnay Kulturális Negyed feltárását várhatóan a jelenlegi bejáratok fogják biztosítani, csak kisebb változásokat eredményezhet a jelenleg folyó tervpályázat. A gyalogos közlekedésben meghatározó a belváros K-Ny irányú fő gyalogos tengelye (Ferencesek utcája – Széchenyi tér – Király utca), amelynek továbbvezetése az EKF városrész felé egyrészt a Felsővámház utca – Major utca vonalon, másrészt a korlátozott forgalmú Búza tér – Egyetem utca – 48-as tér – Universitas utca nyomvonalon tervezett. Az Universitas utca nyomvonalán, illetve meghosszabbításában a Balokány közparkjain át alakul ki a kulcsprojekteket felfűző gyalogos tengely. Pécs szabályozási terve a Király utca – Felsővámház utca – Zsolnay utca vonalában egy kelet–nyugat irányú, ebből pedig a Búza tértől a Sport utca felé egy észak–dél irányú kerékpárút létrehozását tartalmazza.

(more…)

Pécs város központjának megújítása

08:00 AM

A tervezési terület a történelmi belváros teljes észak-déli tengelye a Rákóczi út és az Aradi vértanúk útja között. Az így megújuló terület segítségével a történelmi belváros déli határától (Kossuth tér) az észak-nyugati határáig (világörökségi zóna és „Múzeum utca”) egy kiterjedt, megújult közterületi hálózat jöhet létre.

A helyszín adottságai

A Széchenyi tér a város jelképe, szíve, közigazgatási, idegenforgalmi központja. A legkedveltebb szabadtéri rendezvény-helyszín, szinte minden hétvégén zajlik valamilyen esemény itt: hangverseny, fesztivál, vásár, verseny, vagy tüntetés, de ezek nélkül is mindig forgalmas hely, a fő gyalogutak fókuszaként a városlakók találkozóhelye, a turista-útvonalak kiinduló- és érkezési pontja. A tér kapcsolja össze a világörökségi területet és a „Múzeum utcát” a belváros más turisztikai területeivel, a Király utcán keresztül a majdani EKF városrésszel és a Zsolnay Kulturális Negyeddel.
A középkorban még két kisebb tér a török hódoltság pusztításai után nyerte el megközelítőleg mai nagyságát. Az egykori piactér mai térfalai a 20. század elején véglegesedtek. Ekkor még az egyenletesen lejtő, csaknem teljesen rendezetlen felszínt ferdén átszelte a Kaposvári-forrásból eredő kis vízfolyás, és két díszes kút biztosította a környék jó ivóvizét. A piac megszűntekor merült fel először a tér modernizálásának igénye, amely végül Körmendy Nándor tervei alapján valósult meg 1932-ben.

A Széchenyi tér az 1930-as évek elején

A Széchenyi tér az 1930-as évek elején

A korszellemet tükrözően a gépjárműforgalmat a tér mindkét oldalán leválasztották, a nagy kiterjedésű teret – az architektúrát követő – jó arányú térrészekre osztották. Teraszosítással a középső részt kisebb lejtéssel használhatóbbá, a szint süllyesztésével zárttá tették, és itt, a Szentháromság-szobrot hangsúlyosan kiemelve hoztak létre egy városi díszteret. Mindenhol helyi anyagokat alkalmaztak, felhasználva a tér átépítésével egy időben felszámolt balokányi temető sírköveit is a belső térrész burkolására. Több, a korra jellemző műalkotást komponáltak egységbe a téralakítással, mint a szerb megszállás alóli felszabadulás örökmécsesét, és a két pécsi honvédezred emlékművét. 1956-ban állították fel Pátzay Pál jelképpé vált Hunyadi-szobrát a középső térrész dél-keleti sarkában a nándorfehérvári diadal 500. évfordulójára. Azóta fontos találkozási, helymeghatározási pont lett a városlakók számára, fogalommá vált a „ló fara alatt” kifejezés. A téren helyezkednek el a város legfontosabb közintézményei: a Városháza, a Megyeháza és a Városi B íróság mellett többek között a Régészeti Múzeum, a Nagy Lajos Gimnázium, a Művészetek Háza és a Nádor Szálloda. Lakások jelenleg csak a tér alsó szélén álló két épület emeletén vannak.
A téren az átmenő forgalom csak a taxik és buszok számára engedélyezett, de a behajtás és a parkolás korlátozás nélküli. Az elválasztott rendszerű útfelületeken, és a dzsámi előtt fizetőparkolókat üzemeltetnek. Az átépítés legfontosabb kérdése a közlekedési rendszer átalakítása. A Király utcán és a Ferencesek utcáján kívül a Széchenyi tér teljes területén és az Irgalmasok utcájában is a gyalogos valamint a kerékpáros forgalom lesz elsődleges. Megszűnik a megállás és a parkolás, álló járművek csak időszakosan, az engedélyezett kiszolgálás idejéig tartózkodhatnak a területen. Az üzletek árufeltöltése várhatóan a reggeli és az esti órákra lesz korlátozva. A gépkocsik elhelyezésére 2010-re csaknem 300 férőhellyel megnyílik a Kossuth téri mélygarázs.
A zöldfelületek is elavultak, a pihenőtéren a kisebb cserjék mellett egynyári kiültetések a jellemzők, a dzsámi körül elöregedett cserjeállomány van. A Városházával szembeni díszkertben az erőteljes gömbkőrisek árnyékában nehezen kezelhető a díszkert, a felső térrész épületei előtt húzódó fasor egyes egyedei elöregedtek.

(more…)

Pécs – Megyer városrész központi területének és kapcsolódó közterületeinek rendezése

03:42 PM

Megyerváros – mint Dél-Pécs városrész központja – főterének a mai igényeknek megfelelő átalakítása; mely során a tervező tekintettel van a lakótelep egységes arculatára, történelmi és városfejlődésben játszott szerepére, jelentőségére

A helyszín adottságai

A Pécs – Megyer városrész az 1970-es évek közepétől a 1980-as évekig épülő lakótelep, mely jelenleg 50 ezer ember számára biztosít otthont. A városrész mértani központja az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ épületegyüttese. Itt találkoznak a városrész fő gyalogos útvonalai, melyek összegyűjtik a lakótelep gyalogosforgalmát és ezek mentén koncentráltan helyezkednek el a lakótelepet ellátó szolgáltató létesítmények. Ezek a tengelyek, délre a Csontváry utca a Napliget irányába, keletre az Esztergályos János utca a FEMA Áruház irányába és északra a Diána téri piac felé.

Megyer városrész látványterve a Garten Stúdió Kft. II. díjas pályaművéből

Megyer városrész látványterve a Garten Stúdió Kft. II. díjas pályaművéből

A tervezési terület Megyer városrész központja, mely a történelmi városmagtól déli irányban elhelyezkedő lakótelep magja. A városrész-központ a Csontváry utca, illetve a környezetében elhelyezkedő lakóépületek által körülölelt közterületek. A terület városrészközponti szerepkörét erősíti a Nevelési Központ, mint oktatási intézmény, valamint a városrészt kiszolgáló egyéb intézményi és kereskedelmi funkciók. A terület épületeinek állapota a város más területeihez viszonyítva átlagosnak mondható, közterületei erősen lelakottak. Az utcabútorok jelentős része felújításra szorul, egyes elemei jelenlegi állapotukban kifejezetten veszélyesek. Zöldfelületein értékes, megnőtt növényállomány található, mely a gondozás hiánya miatt elvadult, helyenként túlburjánzott. A felhagyott buszpályaudvar területe alulhasznosított, néhány gépjármű-tulajdonos állandó parkolásra használja. A tervezési terület határát alkotó épületekben virágzó és sokszínű kiskereskedelmi egységek találhatóak. A lehatárolt, de a tervezési területet körülölelő, tágabban is értelmezett terület legfőbb értéke a jelentős nagyságú zöldfelület. A nehéz megközelítés és az alvóváros jelleg miatt Kertváros nem bír különösebb vonzerővel, nem rendelkezik olyan hívogató funkciókkal, vagy karakterrel, amely ide vonzaná akár a város többi részén élő lakosságot, akár a turistákat. De még saját lakói számára sem tartogat a hétköznapi általános funkciókon kívül egyéb olyan tevékenységre alkalmas létesítményeket, amely a városrészt pezsgő élettel töltené meg.
A tervezési terület gyalogosforgalmára két fő irány jellemző, egy észak-déli és egy kelet-nyugati. Északi irányba a Maléter Pál úti buszmegálló és Kertváros északi részének lakóépületei, illetve a Diana téri piac jelentik a gyalogos közlekedés célirányát. A piac és környezete a városrész egyetlen jelentős élelmiszerpiaca, körülötte kisboltok, orvosi rendelő és gyógyszertár találhatóak. Déli irányba a Nagy Imre úti buszmegálló és Kertváros déli részének lakóépületei, illetve a tervezési terület e részén kialakult szolgáltató egységek (SPAR, kisvendéglők, zöldséges) indukálják a gyalogosforgalmat.
Kertvárosban, a városrész megépültével jórészt egy időben jelentős növénytelepítés is történt a lakóépületek, parkolók és utak mentén. Az állomány nagy része meg is maradt, ennek köszönhetően a fák mára kiterjedt lombkoronával rendelkeznek, és többnyire összenőtt növénycsoportokat alkotnak. Ez a nagy mennyiségű növényzet egyrészt kellemes klímát biztosít a lakások és intézmények számára, és jelentős kondicionáló felületet ad a déli városrésznek, másrészt viszont járhatatlanná tesz gyalogutakat, ránő az épületek homlokzatára, a cserjeállomány rendezetlen, átláthatatlan zugokat képez a parkokban és a házak között.

(more…)

Pécs – Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése

03:28 PM

Uránváros, illetve az Uránbányász tér és környezetének, mint Nyugat-Pécs főterének a mai igényeknek megfelelő átalakítása, rendezése, mely során a tervező tekintettel van Uránváros egységes arculatára, történelmi és városfejlődésben játszott szerepére, jelentőségére

A helyszín bemutatása

Pécs a szocializmus idején jelentős politikai, társadalmi és gazdasági szerepet töltött be. A város gazdag történeti öröksége, felsőoktatási intézményei, múzeumai és az itt élő művészek tevékenysége nyomán a Dél-Dunántúl kulturális központja is lett. Emellett magán viselte a szocialista városfejlődés meghatározó jegyeit: a szén-, majd uránbányászat és az erre épülő szolgáltató szektor extenzív növekedését, melynek lakosságnövelő és koncentráló hatása a nyolcvanas évek közepéig tartott. A növekvő város először a határain fekvő kistelepüléseket olvasztotta magába, majd elsősorban a bányászatban dolgozók tömeges lakásigényének kiszolgálására, a korábban nem hasznosított peremterületeken emelkedtek több hullámban új lakótelepi városrészek – köztük Uránváros is.

Az Uránbányász tér látványterve a Lépték-Terv Kft. pályaművéből

Az Uránbányász tér látványterve a Lépték-Terv Kft. pályaművéből

Uránváros Pécs történelmi városmagjától nyugati irányban elhelyezkedő lakótelep, mely 1955 és 1974 között épült. A városrész Nyugat-Pécs alközpontja, amelyet családi házas, és egykori szőlőskertekből lakóterületté vált városrészek vesznek körül. A városrészközponti szerepkört erősíti a szolgáltató funkciók magas reprezentáltsága, az épületek magassága, tömege. Uránváros elhelyezkedése, fekvése és földtani adottságai miatt lett a lakótelep-építés egyik frekventált területe. A városrész a Makár domb déli lábánál viszonylag kis lejtésű területen helyezkedik el. Uránváros az egykori munkahely, a lakótelep létrejötte előtt már kialakult történelmi városközpont és az akkori kor meghatározó közlekedési módjának tekintendő vasút által bezárt háromszögben található. Gerincút-hálózata egy fordított „T” alakot formál. A városrész kapujának az Ybl Miklós utca északi torkolata tekinthető, mely egyenesen bevezet a városrész központjába. Az úthálózat, valamint az itt levő egyedi épületek két nagyságrendileg hasonló méretű teresedést határolnak le. Ezek a terek képezik a városrész és egyben Nyugat-Pécs központját. Az Ybl Miklós utca nemcsak bevezető út U ránvárosba, hanem egyben választóvonal is. Az utcától nyugatra a hagyományos építésű lakóépületek dominálnak, keletre pedig a házgyári technológiával készült épületek a meghatározóak. A kvázi főtér presztízse, a városi szövetben való jelentősége az 1990-es évek második felére lecsökkent. Ennek egyik fő oka, hogy az Uránváros nyugati végében egymás után nyílt meg több bevásárlóközpont, áruház, melyekkel szemben a főtér kis és közepes kereskedelmi egységei nehezen tudták felvenni a versenyt. A tér funkciói fokozatosan megváltoztak, és ma már a kereskedelem helyett a szolgáltató egységek (vendéglátó egységek, rekreációs egységek, pénzintézetek, stb.) dominanciája jellemzi.

(more…)

Pécs – Tettye városrész közterület megújítása

12:11 PM

Tettye városrész közterületeinek és közhasználatú területeinek megújítása.
A rekreációs célokat szolgáló Tettye park és az ide vezető gyalogos kapcsolatok kialakítása.

A helyszín bemutatása

A Tettye az egyik legérdekesebb városrésze Pécsnek, fekvése gyönyörű, közel van a belvároshoz. Ennek ellenére a turisták nem fedezték fel a területet, mert a belvárosból nem vezet a Tettye irányába esztétikus, felújított, a gyalogosforgalom számára kedvező közlekedési útvonal. A város idegenforgalmának fellendítése érdekében szükséges a városrészbe, illetve a városrészen keresztül esztétikus gyalogosövezetek kialakítása, amely lehetőséget biztosít a turisták számára a terület felfedezésére, valamint a Mecseki Parkerdő megközelítésére. A környék bekapcsolása az idegenforgalomba lehetővé tenné egy „grinzingi” típusú, vendéglátásra és turizmusra specializálódó helyi gazdaság kialakítását is.

Tettye városrész

Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a XV. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy I mre utca, Felsőmalom utca környéke – elsősorban az itt fakadó Tettye patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet „Malomszegnek” nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.
A Tettye városrész hosszú évtizedeken keresztül volt a város legelhanyagoltabb területe: szanálása több évtizeden keresztül napirenden volt, de szerencsére forráshiány miatt nem történt meg az ország egyik „történelmi külvárosának”, a török korban kialakult és településszerkezetét a mai napig megőrző városrésznek az elpusztítása. A fejlesztések azonban évtizedeken keresztül elkerülték. A rendszerváltást követően lassú, spontán rehabilitáció indult meg, amelynek keretében megkezdődött a városrész épületállományának megújulása. A kedvező folyamatok ellenére a településrész  lakossága még ma is nagyrészt idős és viszonylag szegény. A városkép jellegét megőrzendő igen szigorú szabályozási terv készült annak érdekében, hogy a városrész megújulása során a településkép megőrizze egyedi arculatát.

A Tettye

A Tettye

Tettye park

A park teljes területe 4,5 ha. A felső Tettye-fennsík délnyugati sarkán áll Szatmári György pécsi püspök XVI . század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja. J elenleg e romok között működik a tettyei szabadtéri színpad. A színpadhoz 250 férőhelyes nézőtér tartozik, mely jelenleg a nyári időszakban van felállítva. A park déli része alatt, a karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettye barlang. Magyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték, néha még lakások céljára is használták az üregeket. A barlangot befogadó kőzet az üledék felhalmozódás és a kiválás folyamatának eredményeként nem homogén, a felette található kőzettér tehát nagyobb mértékű terhelést, időszakos vagy tartós vizesedést nem visel el. Jelenleg is található olyan leszakadás a téren, mely a csapadékvíz kimosó hatásaként alakult ki.

Havihegy

A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. A Havihegyi kegykápolna 300 éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. A pécsi polgárok vállukon vitték fel az építőköveket az Ágoston térről a hegyre. A Pécs oltárának is nevezett Havas Boldogasszony kegykápolnája régi Pécs ódon hangulatát idézi, de innen nyílik a legszebb kilátás a mai városra is.

Ágoston tér

A magyar Báncsa nembeli István esztergomi érsek, aki 1252-ben kapta meg a bíborosi kalapot, 1256-ban itáliai remetecsoportokból szervezte meg az ágostonos remeték rendjét. A Szent Ágoston rendi szerzetesek ittléte a XV. század elején bizonyított. A rendház bizonyos nyomok alapján, a mai Szt. Ágoston plébániatemplom helyén állott.

(more…)

Pécs, az EKF és a tájépítészet

10:01 PM

Sorry, this entry is only available in Hungarian.

Európa Kulturális Fővárosa – Pécs2010

09:56 PM

avagy funkcióbővítő városrehabilitáció Magyarországon 2009-ben

Dr. Merza Péter, fejlesztési igazgató

Nagyon sokan, nagyon sokszor támadták a pécsi EKF-et. Ez tény. Az is tény, hogy nagyon sok olyan esemény történt az elmúlt három-négy évben, ami okot adott arra, hogy nem a legjobb fényben került feltüntetésre Pécs, nem a valódi munka és a valódi eredmények voltak a középpontban, hanem sok esetben fél információk és tévinformációk alapján, egy-egy szakma képviselője a saját szempontjából rávilágított hiányosságokra, hibákra, ezzel párhuzamosan viszont elmaradt a rendszer teljességének a bemutatása, értékelése. Ezekre a körülményekre, tényekre szeretnék rávilágítani röviden, tényszerűen, melyek nem magyarázzák az elmúlt évek történéseit, hanem remélhetőleg rendszerbe helyezik.

(more…)

Mészáros Apolka díjnyertes pályaműve az URBANSCAPE pályázaton

02:21 PM

Az AKKU (Alternatív Kulturális Közösségek Uniója) a magyar Elektrotechnikai Múzeummal együttműködésben 2009 tavaszán élő növény-műtárgy megtervezésére és helyszíni kivitelezésére írt ki pályázatot, fiatal tájépítészek és dísznövény-kertészek számára. A zsűri tagjai Szalai Borbála és Lovass Dóra, az URBANSCAPE kiállítás kurátorai voltak. A három győztes pályamű az URBANSCAPE kiállítás ideje alatt, szabadtéren került bemutatásra. A kiállításon kortárs fiatal képzőművészek alkotásai szerepeltek, melyek témája kötődött a „városi lét sivárságát megtörő, valamilyen módon az élő, természetes élőhely utáni vágyakozás ábrázolhatóságához” (részlet a pályázati kiírásból).

A pályázaton Mészáros Apolka, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának IV. éves ’kert- és szabadtértervezés’ szakirányos hallgatója első díjat nyert.

Mészáros Apolka díjnyertes pályaműve

Mészáros Apolka díjnyertes pályaműve

A műtárgy alapkoncepciója

A pályázatra egy olyan műtárgyat alkottam, ami nem csak üzenetet közvetít, hanem rendelkezik használati funkcióval és esztétikus látványt is nyújt a szemlélőnek - egyszóval nem csak elgondolkodtat, hanem gyönyörködtet is.

A műtárgy alapgondolatát maga a „függés” nyújtja. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a város (és benne mi is) szó szerint függünk a természet megmaradt fonalán, amit ha elvágunk, akkor bizony elpusztulunk. Igyekeztem tehát egyszerűen és egyértelműen ábrázolni a természetet, illetve a tőle függő várost.

A várost több darab, különböző méretű, tömbházhoz hasonlító növényláda szimbolizálja; a természetet pedig az ebbe ültetett futólonc (Lonicera henry), mely örökzöld növény, így szabadtéren is egész évben díszt adhat. A függést pedig valóban szó szerint kell érteni, ugyanis maguk a növényládák is függesztve vannak.

A felfüggesztéshez vékony huzalt vagy vastagabb damilt javasolok használni, hogy a lent bámészkodónak úgy tűnjön, mintha a futó növény lenne az, ami az egész terhet tartja (idővel persze ez valóban így is lenne, ha növény már kellően megerősödött). A tömbház-szerű növényládák ablakait sötétben foszforeszkáló festékkel lehet bevonni, ami - ha napközben kellő fényt kap (nap- vagy lámpafény) - éjjel akár 8-10 órát is képes világítani, ezzel kellemes hangulatfényt adva a lent tartózkodóknak. A festék vízálló, és megfelelő hordozóanyagba keverve rendkívül ellenálló, ami kültéri alkalmazását is lehetővé teszi. A növényládákat a súly csökkentése miatt plexiből terveztem, a házszerű vázat pedig minden oldalon egy vékony fém lap adja, mely nappal jól harmonizál a növény zöldjével, éjjel pedig a foszforeszkáló ablakoknak köszönhetően meglehetősen futurisztikus hatást nyújthat.

Az általam tervezett növény-műtárgy ideális hangulatkeltő elem lehet szórakozóhelyeken, romkocsmákban, elsősorban szabadtéren, belső udvarokban, de nagyobb légterű épületbelsőkben is. Több ilyen növényláda egymás mellé lógatásával ugyanis éjjel egész kis világító város hozható létre, nappal pedig a városból kinövő kúszónövények kellemes árnyékolást nyújthatnak az ott tartózkodóknak.

/Mészáros Apolka/