4D

A Festetics kastélypark rekonstrukciójának lehetősége

Jámbor Imre, Bede-Fazekas Ákos, Bőhm Gábor, Szabó Zsófia Gabriella

1986 őszén a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum megbízást adott az akkori Kertészeti Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) Táj- és Kertépítészeti Tanszékének, hogy készítsünk szakvéleményt az akkor néhány napja megépített, a Festetics kastélypark területét drasztikusan átvágó városi forgalmi útnak a parkra gyakorolt hatásáról. A szakvéleményben két kérdésre kellett választ találni. Az egyik: Milyen károkat okoz a Pál-Bercsényi utca összekötéseként elkészült út tájképi szempontból? A másik: Milyen következménnyel jár a járműforgalom a védett park növényzetére? Költői kérdésekre kellett választ adnunk akkor, hiszen a kérdésekben benne volt maga a felelet is. A szakvélemény záró konklúzióját azonban jó most, csaknem negyed évszázad után idézni: „A kastélypark területeinek egyesítése és rekonstrukciója előkészítésekor véleményünk szerint az úton a forgalmat meg kell szüntetni és az utat el kell bontani.” S egy bekezdéssel lejjebb: „Úgy véljük, hogy e feladat aktuálissá válásáig elegendő tapasztalat és adat gyűlik majd össze, amely megerősíti, hogy a kastélyparkot kettészelő forgalmi út elbontható, annak érdekében, hogy Keszthely városa és a látogató közönség ne kárt szenvedjen, hanem értékeiben gyarapodjon” (Baloghné Ormos I.-Jámbor I., 1986). S tegyük hozzá, hogy a nemzeti örökség se károsodjon. A 80-as években még más terminológiát használtunk ugyan, de a lényeg nem változott. A feladat aktuálissá válásáról akkor is voltak már sejtéseink, mert a Honvédség, amely a vadaskert mellett a kastélypark területéből is mintegy 28 hektárt a háború óta tartósan használatba vett, akkor, 1986-ban már a terület elhagyását tervezte. A „útépítőket” feltehetően bátorította, hogy a park mintegy kétharmada és a vadaskert is katonai célokat szolgált, és a rekonstruált, mintegy 7 hektárnyi parkterület és a honvédség által igénybe vett nyugati, nagyobb területrész között kialakítható egy forgalmi átvezetés, bár ehhez idős fákat kellett tömegesen kivágni a rekonstruált és védett kastélyparki területen. Ezzel az útépítéssel a park területe – mondhatnánk: akár az ország Mohács után – három részre szakadt.

A keszthelyi kastélypark 3 része

A kastély kezelője, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum a kezdetektől tiltakozott az út megépítése ellen, és amikor az jogsértő módon, de megvalósult, perre ment az eredeti állapot visszaállítása érdekében. A per 15 (!) évig tartott. 2001-ben született meg a jogerős döntés, hogy az érintett terület kezelője a Helikon Kastélymúzeum, aki az utat saját belátása szerint lezárhatja, elbonthatja, illetve kötelezheti az utat építőket az eredeti állapot helyreállítására, vagy az ezzel járó költségek megtérítésére. Hogy milyen módon lehet persze 120 éves fákat a letarolt területre visszahelyezni, érdekes szakmai kihívás, de a költségek minden bizonnyal horribilisak. A Honvédség az általa használt területeket időközben elhagyta, és azok is a Helikon Kastélymúzeum kezelésébe kerültek. Ezzel létrejött a lehetőség a korábban széttagolt egykori teljes parkterület egyesítésére és a park rekonstrukciójára, hogy helyreálljon e nagyszabású, mértékadó kertművészeti alkotás. (tovább…)