‘tájkarakter’ címkével ellátott bejegyzések

A táj mintázatai

16:24

Eplényi Anna

(Korábbi, 37. számunk tartalmából.)

Tájra hangolás

A tájkarakter (egyedi tájjelleg) definiálása a tájépítészeti szakma aktuális kérdése, amely arra késztet minket, a szakma táji léptékekkel foglalkozó szakembereit (tájtörténet, tájrendezés, táji örökségvédelem és tájkép), hogy újra definiáljuk saját szakmánk alapvető médiumát, a tájat. Immáron nem csupán a geológiai alapokon nyugvó domborzati jelleg és a rárakódó tájhasználatok, valamint az infrastrukturális elemek szerkezetének komplexitásáról van szó, hanem az észlelt táj egyediségére, különlegességére való esztétikai rátapintásról is. Ugyanazzal a finom ráhangolódással kell leírni az egyes tájkarakterek személyiségét, amivel egy bútorszövet egyedi mintáját, vagy egy embertársunk alaptermészetét, habitusát.

Tájkarakter-mintázat, GoogleEarth grafikai gyakorlatok a GYIK-Műhelyben III. éves tájépítész hallgatóknak

Tájkarakter-mintázat, Google Earth grafikai gyakorlatok a GYIK-Műhelyben III. éves tájépítész-hallgatóknak

A cikk bevezetője történeti és kortárs képzőművészeti megközelítéssel indít, majd a táji mintázatokban való gondolkodás hazai és nemzetközi történetét mutatja be; a cikk második része egy esettanulmány, amelyben Kalotaszeg tájmintázatait mutatja be.

(tovább…)

Építőkövek karakterformáló szerepe a települési tájban a Dunazug-hegység példáján

13:52

Vajda Szabolcs

(Korábbi, 28. számunk tartalmából)

Magyarország hegyvidéki területein az egyedi települések karakterének kialakulásában sokszor meghatározó szerepet játszik a térség hagyományos építőkő-használata. Középhegységeink geológiája olyannyira változatos, hogy a hagyományos építőkő-használat akár településről településre is változhat.

Vidéki térségeink tradicionális építészetére a 19. század végéig jelentős táji különbözőség volt jellemző. Az építők és építtetők számára legfontosabb szempont a praktikum és az erőforrásokkal való takarékoskodás volt, a környezeti adottságok messzemenően beépültek az építészetbe. Ez egyaránt jelentette az éghajlati adottságokhoz, a terepviszonyokhoz és a közvetlen környezet adta építőanyagokhoz való igazodást. A 20. században, és főként a világháború utáni időkben egy erőteljes és máig meghatározó jelentőségű, ellentétes irányú folyamat indult el. A táji különbségek gyorsan csökkentek, a falusi építészet gyors integrálódása és homogenizálódása indult meg.

Mészkő kerítés

Durva mészkő kerítés és kapuoszlop Etyeken

A helyi jelleg elvesztése miatti aggodalom indította el a 20. zázad második felében a regionalizmus szemléletét (rokon irányzat a szerves építészet), melynek legfőbb célja valamilyen módon visszahozni a régiók tradicionális helyi építészeti karakterét. Ennek lehetséges módjait az építésztársadalom eltérően ítéli meg. Véleményem szerint a magyar vidéki táj egyedi karakterét a népi és anonim építészet arány- és formarendszeréhez való óvatos visszanyúlás, illetve a helyi anyagok és építéstechnikák együttes alkalmazása adhatja.

PhD kutatási témám keretében széleskörűen és mélységeiben vizsgáltam a Dunántúli-középhegység hagyományos építőkő-használatát.

(tovább…)