‘zöldtető’ címkével ellátott bejegyzések

Ökologikus növényalkalmazás és biodiverz zöldtető kialakítása a budapesti Green House irodaház tetőkertjénél

15:20

Balogh Péter István, Bede-Fazekas Ákos, Dezsényi Péter

(Korábbi, 30. számunk tartalmából)

Van egy új irodaház-kert Budapesten, ahol a hagyományos tájépítészeti elemek mellett jelentős hangsúlyt kapott az ökotudatos növényalkalmazás, és a jól ismert, homogén Sedum-zöldtető helyett biodiverz zöldtető készült. Az ingatlanfejlesztő cég nyitottsága mellett alapvető támogatást nyújtott a tervezőknek az a nemzetközi minősítési rendszer, amely sok egyéb szemponton túl az épületek környezetét is vizsgálja, magas pontszámokkal és rangos elismerésekkel díjazva a környezetet kímélő megoldásokat.

A Green House tetőkertjének 3D látványterve / 3D visualisation of the garden of Green House

A Green House tetőkertjének látványterve

Cikkünkben áttekintjük a „zöld építészetre” vonatkozó nemzetközi minősítési rendszereket, majd a Green House kertjének alapkoncepcióját és a növényalkalmazás koncepcióját ismertetjük.

(tovább…)

Természetközeli gyep a tetőn

14:08

Balog Ágnes

(Korábbi, 30. számunk tartalmából)

„A szabad természet a mi szabadságunk.”
/Hundertwasser/

Bevezetés és előképek

Lehet-e egy zöldtető rokon a környező tájjal? Lehet-e döntően honos, tájba illő fajokat alkalmazni egy zöldtetőn? Felhasználható-e a helyi talaj a zöldtető létesítésére? Többek között e kérdések foglalkoztattak minket öko-lakóházunk tervezésekor. A kérdések materializálódtak, egy olyan kísérlet szerves részeként, amely magyarországi viszonyok között kívánta újra gondolni a természetbarát otthon elméleti és gyakorlati szempontjait. Jelen írás tehát a saját lakóházunk új utakat kereső zöldtetőivel kapcsolatos, tudományos igényű megfigyelések rendszerezett, áttekintő összegzése.
A kísérlet tárgyát képező zöldtetők egy természetkímélő, környezetbarát módszerekkel épült és „működő” lakóház tetőszintjén találhatóak. A kialakításukkal, jellegükkel kapcsolatos alapelvek megfogalmazását két évtizedes szakmai tapasztalatgyűjtés előzte meg. Ezek közül az 1990-es években tett németországi és ausztriai tanulmányutakon megfigyelt természetközeli zöldtetők mellett – példaként – három alapvető szakmai előzmény emelhető ki. Az írországi Glenveagh Nemzeti Park építész–táj- és kertépítész tervezőpárosa által jegyzett fogadóközpont, amelynél a környező törpecserjés, lápos, dimbes-dombos táj kicsinyített másaként formált zöldtetők szinte láthatatlanná varázsolják az épületet. Másik ihlető példa a walesi Pembrokeshire Coast Nemzeti Park fogadóközpontja, amelyet szintén a környező honos rétekre, illetve az évszázados tájalakítás nyomán fennmaradt legelőkre hasonlító gyepes tető fed.

A walesi nemzeti park zöldtetője a modern fogadóközpont tetején (fotó: Balog Ágnes)

A walesi nemzeti park zöldtetője a modern fogadóközpont tetején
(fotó: Balog Ágnes)

Végül, de korántsem utolsó sorban Hundertwasser „zöld-bőrű” házai említhetőek meg, s nem „csupán” a zöldtetők, hanem az általuk megvalósult csodálatos elméleti és gyakorlati munka okán, amely bebizonyította, hogy az épületek ismét közelíthetők, sőt visszakapcsolhatóak a természetes, élő rendszerekbe. A szakmai tapasztalatgyűjtés eredményei szervesen beépültek a saját kísérleti zöldtetőink tervezési alapvetései közé.

(tovább…)